Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
Gaál Zsuzsanna: Egy birtokos nemesi család válsága és felbomlása a 19. század második felében
550 ezüst forint évi jövedelem fejében 110 hold szántót és 11 hold erdőt engedett át Gyömörey Annának. 11 A négy fiúnak fejenként alig valamivel több mint 500 hold jutott az apai örökségből, amit összesen körülbelül 21.000 Pft adósság terhelt. 12 Gyömörey Anna fiai gyámjaként osztályos részüket maga kezelte, az örökölt terheket azonban nem törlesztette rendszeresen. Állandó készpénz hiánnyal küszködött, amihez nagy mértékben hozzájárult, hogy időközben maga is tekintélyes adósságot halmozott fel. 1821-ben 108. 000 Ftért Szenttamásiban (Zala megye) birtokot vásárolt, ahová a vételáron kívül további összegeket ruházott be. A földvásárláshoz a Styrum-Lymburg alapítványtól vett fel kölcsönt, biztosítékként pedig lekötötte Imre tolnai birtokait. 13 Viszonylag gyorsan kiderült, hogy az özvegy nem képes a zalai fekvőséget terhelő adósságot önerőből rendezni, ezért nem maradt más választása, minthogy 1824-ben eladja a birtokot. A vevő saját fia, Imre, aki időközben előnyös házasságot kötött Töttösy László özvegyével, Vida Máriával. Az Imrénél tizenkét évvel idősebb asszony nem csupán a vételár felét fizette meg, hanem késznek mutatkozott férje adósságainak részbeni átvállalására is. 14 Imrén azonban a házasság sem segített. Eladósodása tovább folytatódott, az 1840-es évek elejére tartozásai a zalai birtok értékének kétszeresére rúgtak. 15 Gyömörey Anna és Dőry Imre át nem gondolt, a realitásokkal nem számoló, rossz befektetése a felnőtté váló Mihályt is érintik majd, mivel a fizetésképtelenné váló Imre hitelezői, az osztályostárs Mihályt is megkeresik követeléseikkel. A gyerekkor meghatározó éveit Dőry Mihály részben Tevelen, részben Pécsett töltötte, ahol iskoláit is végezte. 16 Hogy tanulmányai során milyen messzire jutott, arról csak közvetett adatok szólnak; elsősorban fennmaradt levelei, melyek minden kétséget kizárólag tanúsítják, hogy írójuknak nem kenyere a betűvetés. A sorok kuszák, nehezen olvashatóak, a papírra vetett gondolatok csapongóak, nem egyszer nehezen érthetőek. Árulkodó jel az is, hogy Dőry Mihály soha nem tanult meg rendesen németül. Mindig magyarul írt, még felesége német leveleire is anyanyelvén válaszolt, néhány rossz németséggel írt mondatot szőve a sorok közé. A műveltségbeli hiányosságok még szembetűnőbbé váltak Dőry Mihály házasságkötését követően. Felesége, Hainer Laura családja ugyanis egészen más szellemiséget képviselt. A Hainerek otthonában a tudás és a műveltség elsőrangú szerepet játszott, mivel a Szászországból a 18. század első felében Magyarországra telepedett vagyontalan família számára az értelmiségivé válás jelentette a társadalmi felemelkedés egyetlen lehetséges módját. Laura nagyapja, Hainer János kasznár a Petrovszky uradalomban, apja 1810-től Baranya vármegye levéltárnoka. 17 Bátyja, Ignác, akihez Laurát és születendő gyermekeit is szoros szálak fűzték, klasszikus műveltséggel bíró, okleveles ügyvéd, aki a 260 kötetet számláló könyvtára tanúsága szerint a kor színvonalának megfelelő modern képzettséggel is rendelkezett. 18 Hainer Laura Dőry Mihállyal kötött házasságába a saját családja által képviselt értékrendet vitte magával, az viszont már nem csak rajta múlott, hogy ennek megőrzése, a következő nemzedékre való átörökítése nem teljes mértékben sikerült. Az iskolai képzés során megszerezhető alapos tudás és műveltség hiánya a férfikorba érő Mihály számára egyelőre nem jelentett problémát. Laura is csak évtizedek múltán, teljesen megváltozott körülmények között tett először szemrehányást férjének a képzettség megszerzésének elmulasztása miatt, akkor, amikor a birtok elvesztését követően a családot a teljes ellehetetlenülés veszélye fenyegette. 19 A 19. század elején még úgy tűnt, hogy az apai örökség magában is elegendő biztosítékot nyújt a megélhetéshez. Az iskolai képzés elhanyagolásának következményei Mihály számára csak az 1870-es években váltak világossá, jóllehet a valóságban a mulasztás hatásai már jóval korábban érzékelhetők voltak. A tudás és műveltségbeli hiányosságok ugyanis mély nyomot hagytak Dőry Mihály egész gondolkodásmódján, így hatást gyakoroltak a gazdaság vitelére is. A legújabb kutatások bizonyították, hogy hosszú távon csak azok a birtokosok képesek eredményesen gazdálkodni, akik a Nagyváthy, Berzeviczy által felvetett és Széchenyi által képviselt új értékrendhez igazodtak. 20 Az új felfogás lényege, hogy a gazdálkodás 1 TMÖL TTI1742/1828.; KI 214/1839. 2 GLÓSZ, 1991.47. p. 3 TMÖL KI 895/1836. 4 TMÖL KI. 398/1841. 15 TMÖL KI 398/1841. 6 TMÖL KI 214/1839. I7 GLÓSZ, 1985. 26. p. 18 im. 33. p. 19 TMÖL Dőry M-né i. 3 dob. férjétől, 1874. márc. 20. !0 GLÓSZ, 1991. 279
