Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Gaál Zsuzsanna: Egy birtokos nemesi család válsága és felbomlása a 19. század második felében

László birtokán még csak két fia, Ignác és Ádám osztozott, az unokák nemzedéke viszont már tizenhat fiú utódot számlált. Ignácnak kilenc, Ádámnak hét fiúgyermeke született.

5 Ekkor úgy tűnt, hogy Ignác és Ádám utódai - közel azonos nagyságú birtokot örökölvén - hasonló esélyekkel és reményekkel tekinthetnek jövőjük elé. Ez a helyzet azonban hamarosan megváltozott. Ignác gyermekei ugyanis rendkívül termékenynek bizonyultak, összesen tizenhárom felnőtt kort megérő fiú utódot hagytak hátra, Ádámnak viszont csupán öt fiúunokája született.

6 A két ág vagyoni helyzetében levő különbségek emiatt hirtelen nagyra nőttek. Ádám unokái az oldalági örökösödésnek köszönhetően valamelyest még növelni is tudták apáiktól rájuk maradt birtokaikat, Ignác ágán viszont a bőséges gyermekáldás következtében tovább aprózódott a család kezén levő vagyon. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állíthatjuk azt, hogy a két ág közötti vagyoni különbségek kialakulásában valamiféle tudatosság, birtokot óvó születésszabályozás játszott volna szerepet. Ádámnak eggyel még több gyereke is született, mint testvérének Ignácnak, csupán a természet szeszélyén múlott, hogy az öröklésben kivételezett helyzetet élvező fiú utódok száma - különösen az unokák generációjánál - Ignác esetében jóval magasabb volt. Ignác és Ádám felfogásának, életszemléletének hasonlóságára utal, hogy gyerekeik közül egy-egy választotta a papi hivatást, a többiek viszont valamennyien megházasodtak. A 18. század végétől, a 19. század elejétől kezdve az Ignác és Ádám ága közötti vagyoni differenciálódás egyelőre nem osztotta meg a családot. Elsősorban azért nem, mert ekkor még a szerényebb helyzetben levő ág egyetlen tagját sem fenyegette közvetlenül az a veszély, hogy feladni kényszerüljön középbirtokos nemesi statusához méltó életmódját. Ignác unokái közül még a legcsekélyebb birtokrésszel rendelkező Dőry Mihálynak (1817-1885) is több mint 500 hold jutott a testvéreivel kötött osztályegyezség során.

8 A családban amúgy is meglevő összetartozás érzését csak növelte, hogy a nagy létszámú famíliában nem számított ritkaságnak az egymás közti házasodás.

9 A 18. század eleji tolnai megtelepedést követően nem sokáig tartott, hogy a család a vagyoni helyzetéhez illő társadalmi rangot vívjon ki magának. A Dőryek rövidesen a közélet meghatározó szereplőivé váltak. Első jeles képviselőjük Dőry Ádám (1716-1798) negyedszázadon át töltötte be Tolna vármegye alispáni székét, az utódok között is számos magas rangú megyei tisztségviselő akadt: fő- és alispánok, másodalispánok, főszolgabírók, árva- és törvényszéki elnökök kerültek ki közülük.

10 A 19. század közepéig a família sikertörténete töretlennek látszott. Az 1860-as évek elején bekövetkezett összeomlás azonban csak a felületes szemlélő számára tűnhet váratlannak, hiszen a bukáshoz vezető folyamat kezdetei évtizedekkel korábbra nyúlnak vissza. A szomorú végkifejlet bekövetkeztében pedig éppen az játszott fontos szerepet, hogy a veszélyre figyelmeztető jeleket - a nagyfokú eladósodást, a sok gyerek miatti birtokelaprózódást -az érintettek, mint azt Dőry Mihály példája is mutatja, többnyire semmibe vették. A táblabírók világa - Dőry Mihály portréja Dőry Mihály 1817-ben született Tevelen a családi birtokon, apja Gyömörey Annával kötött, második házasságából. Utószülöttként jött a világra, atyját csak elbeszélésekből, s ha volt ilyen, képekről ismerhette. Az özvegynek az újszülött Mihályon kívül, még két kiskorúról kellett gondoskodnia, az alig két éves Péterről és a tizennegyedik életévében járó Imréről. A gyerekek felnevelése nem volt könnyű feladat. Nemcsak azért, mert a családfő elvesztése miatt a felelősség minden terhe Gyömörey Annára nehezedett, hanem azért sem, mert férje halála után - saját maga és gyermekei érdekeinek védelmében - hosszan tartó pereskedést kellett folytatnia Dőry Mihály első házasságából származó felnőtt fiával, Sándorral. Az osztályegyezség a hétszemélyes táblára került, majd 1821-ben megállapodás született az özvegytartásról is. E szerint Sándor 5 Lásd családfa 1. és 3. tábla 6 Lásd családfa 3., 10., 12., 14., 15., 17. tábla 7 Lásd családfa 1. és 3. tábla 8 TMÖL Dőry cs. i. 1 dob. 9 A teljesség igénye nélkül néhány példa: Dőry Vince (1769-1854) első felesége Dőry Krisztina, második felesége Dőry Anna; Dőry Ferenc(1756 - ? ) és Dőry Antónia; Dőry Gábor (1803 - 1871) és Dőry Erzsébet; Dőry Frigyes (1874-1940) és Dőry Veronika; Dőry Károly (1794 - 1837) és Dőry Mária; Dőry Pál (1853 -1926) és Dőry Gabriella 10 TMÖL Dőry cs. i. raktárjegyzék 278