Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)

Vízi Márta: Grafitos kerámia Decs–Etéről és Ozoráról

Összegzés a bélyegekről Az egyes pecsétek alapján a fentiekben 35 jegyet különítettem el. Ezek közül egy db edényfenéken (öntőtégely) található (35. cs. - 20. kép), a többi fazekak peremén, valamint kancsók fülén van. két db csak kettős pecsét tagjaként fordul elő. (37-38. cs. - 20. kép, és 14. kép 14, 15.) egy bélyeg csak egy duplán pecsételt peremen volt. (36. cs. - 20. kép) A már említett kísérletek alapján nagy valószínűséggel állíthatom, hogy a pajzsok formája a pecsétképen igen nagy mértékben függ attól, milyen módon nyomják rá pecsétlőt a felületre, milyen a formája a felületnek. Nyilvánvalóan találunk olyan formákat, amelyeket nem befolyásolnak érdemben a felület változásai, illetve könnyebb a deformálódott pecsétképeket rekonstruálni. A bekarcolt jel (34. cs. - 20. kép), a sík fenék aljára nyomott pecsét (35. cs. - 20. kép) nem okoz értelmezési problémákat. Megfigyeléseim szerint igen kevés határozott, éles szélű pecsét van a vizsgált anyagban. Ezek besorolása volt a legegyszerűbb. (Pl: 66.75.4.4. - 5. kép), bár a perem formája miatti deformálódás itt is okozott módosulásokat. Feltételezésem szerint alapformákat különíthetünk el, amelyek plusz jegyekkel, mellékjelekkel kiegészítve adják az eltérő csoportokat. Az esetek többségében kerek talpú pajzs és ovális formájú pecséteket különböztethetünk meg, belsejükben kereszttel. (14-15. cs. - 18. kép - 10%) Mellékjeles formában: 16. cs. (18. kép) Ugyanez az alapforma látható még pólyával a kereszt felett. (1, 2. és 5. cs. - 1516. kép - 32 %) Ezek az alapformák mellékjel nélküliek. Ugyanezek mellékjelekkel (3. és 7. cs. - 15. és 17. kép — 9%) Variációjukban megfigyelhető a kereszt szárainak helyzete, érintik-e a pajzs szélét, melyiket. Ebből feltételezhetjük-e, hogy például eleve vágta-e a pajzs széleit a kereszt vízszintes szára? (Ez a 2. csoport tagjainál besorolási tényező volt, bár a kísérletek alapján nem állítható, hogy a pecsétlőt ezzel a feltételezett pajzsszélt vágó keresztszárral készítették.) Ugyanez vonatkozik a kereszt felett lévő pólya helyzetére is, és nemcsak a fenti két alaptípusú formánál, hanem a behúzott talpú formákban lévőkre is. A pólya a pecsétek alapján elhelyezkedhet a pajzsban, de érintheti a szélek valamelyikét. Ebben az esetben a kísérletek szerint egyértelműen a pecsétlés módja és a felület okozza a képet. Ha a pólya mindkét pajzsszélt vágja, akkor azt szintén okozhatja a pecsétlés módja és a felület milyensége, de elképzelhető az is, hogy már a pecsétlőt ilyen, a pajzsszéleket vágó pólyával készítették.

80 Azt, hogy ez valóban két külön bélyeg, valószínűleg csak határozottabb pecsétképek, illetve eredeti pecsétlők alapján lehet eldönteni. Meg kell jegyeznem, hogy ezek a csoportok a bélyeges peremek 43 %-át teszik ki. Azaz ennek alapján azt állíthatom, hogy a leletek túlnyomó része ebbe a csoportokba sorolható. A következő jellemző jegy a pajzs aljának behúzása. (4. cs. - 16. kép, 6. cs. - 16. kép, 8. cs. - 17. kép, 10. cs. - 18. kép, 12. cs. - 18. kép) (Összesen 40%) Ez a pecsétjellemző viszonylag biztonságosan elkülöníthető. A harmadik pecsétlőforma az ún. tárcsapajzs. Ennél a pajzsszél egyik vagy mindkét széle a pajzsfőben behúzott. Ez a jelenség is jól felismerhető, időnként problémát okozhat, hogy a mellékjelként alkalmazott pötty hogyan helyezkedik el a pecséten. Elmosódottsága okozhat félreértelmezést. A jellegzetes formák között kell megemlíteni a küllős kört, a körülötte lévő gyűrűkkel. (32. cs. - 20. kép 1 %) Félreértésekre adhat okot, hogy a gyűrűk helyett kétoldalt csak félholdakat láthatunk. Ez azonban könnyen felismerhető, azonosítható. A 32-33 csoport a leletanyag 7,6 %-át teszi ki, ez a második legnagyobb csoportegyüttes az anyagban. Étén egyedi formaként jelenik meg a szélesedő szárú kereszt, (27. cs. - 19. kép) több csoportban megtalálható a kereszt felső szárával összeérő pólya, (28-31. cs. - 19. kép, 37. cs. - 20. kép), és az andráskereszt is előfordul néhány esetben. (21., 22. cs. -19. kép) Különleges még a keresztet körülölelő, a szárak formáját követő forma, (20. cs. - 19. kép), valamint a felül tompaszöget alkotó pajzsszél. (9. cs. -17. kép) A bélyegek elhelyezkedéséről már esett szó. A dupla pecsétek előfordulását igen fontosnak tartom. (Eddig még nem találkoztam ilyen jellegű pecsét ismertetésével.) A pecsétekkel jelölt kerámia történetének ismertetésekor említettem, hogy mind a mai napig nem egységesek a kutatók a bélyegek szerepében. Most először figyelhettem meg a jelenséget, amelynek során egy feltehetőleg téves jelzést egy másikkal váltottak fel. Ennek okát nem tudom, de nyilván fontos volt, hogy egyik jel helyett egy másik került a peremre. További kutatások adatai talán egyszer magyarázatot adnak erre a jelenségre. Néhány helyen elkülönítve látjuk a leírt típusokat. HOLL: 1955, 180. 2. és 11. típus, KIES 1976, 27, 29. típus (Figyelmen kívül hagyva a mellékjeleket.) 189