Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 22. (Szekszárd, 2000)
K. Németh András: A somolyi templomrom
az alapoktól kezdve megjavíttatott templom 53 a torony több részlete, a szentélyzáródás és arányai miatt mindenképpen említést érdemel. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ugyanakkor azt, hogy az épületen ma is látható későgótikus részleteket éppen ekkor alakíthatták ki; mindez a somolyi templom pontos keltezéséhez segítséget nyújthat. A ma is álló templomtoronyhoz részben jó párhuzamot szolgáltat a Tamásitól Ny-ra, Szemcsepusztán Rómer Flóris által 1866-ban lerajzolt gótikus toronyrom-részlet. 54 A mára nyomtalanul elpusztult toronyból ekkor a - nem pontosan 135°-os szögben álló - támpillérrel megerősített DK-i toronysarok még létezett, kb. 1 m hosszú faldarabok álltak a Ny-i és a D-i toronyfalból, a találkozásuknál épült pillér is hasonló hosszúságú volt. A hajó valószínűleg itt is szélesebb volt a toronynál, mert az ismert Ny-i toronybejárat helye alapján kb. legfeljebb csak 3 m széles lehetett a torony, tehát a somolyi templomtoronynál alig szélesebb. A rajzon jól látható a támpillér alsó vízvetője 1,5 m magasan, kb. 3,2 m magasságban pedig a Somolyon nem létező, visszaugratva kiképzett, háromlépcsős párkány. Méretben és a szentélyzáródás szögében is a középkorban Tolna megyéhez tartozó, akkor Koppánynak nevezett Kozák Károly által kutatott törökkoppányi templom áll legközelebb a somolyihoz: a 23,25 m hosszú belmérettel rendelkező csarnoktemplom szentélyrésze 9,5 m hosszú, belső szélessége 5,75 m, tehát kb. 25%kal nagyobb a somolyinál. A koppányi templom alaprajza abból a szempontból is rokon a somolyi templom rekonstruált alaprajzával, hogy hajó- és szentélyfala nem azonos vastagságú; az eltérő szélességű falak a diadalívnél találkoznak. Koppány esetében a középkori hajófal vastagabb (1 m), mint a szentély kb. 80 cm széles fala, míg Somoly esetében a szentélyfal vastagabb. A koppányi templom szentélypilléreinek hosszúsága (kb. 120 cm) nagyjából megegyezik a somolyi adatokkal, bár jóval keskenyebbek (kb. 50 cm) azokénál. A K-i zárófalakhoz csatlakozó É-i és D-i, haránt irányú falak szöge mindkét esetben 45°. (4. kép 3.f Az egykori regölyi főesperesség területén még egy, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű templomot találunk, a felsőnyékit. Alaprajza gótikus, falkutatás még nem tisztázta felmenő részének építési kérdéseit. Hajójának 14 x 7, szentélyének 10 x 7 m a belmérete, sarkain és D-i oldalának közepén 80-90 x 140-150 cm nagyságú támpillérek állnak, ÉK-i pilléréhez és a diadalív külső támpilléréhez épült a középkori alapokon nyugvó újkori sekrestye. (4. kép 2.) 56 A környékbeli, poligonális záródású templommaradványok összegyűjtésekor említést érdemel az egykori Henye falu plébániatemplomának legújabban - Tamási határában - feltárt, második, gótikus periódusa, amelyet szintén négy támpillérrel megerősített, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel láttak el; a szentély belső hossza 4,2, szélessége 4-4,6 m. 57 Közelsége okán említem a mai szakályi templomnak a hatszög három oldalával, 60°-os oldalakban záródó, 10 m hosszú, 5,6 m széles, tehát a somolyinál szintén nagyobb gótikus szentélyrészét, amelyet 70-80 cm széles, 120-140 cm hosszú támpillérek támasztanak. 58 Tolna megye más részeiről a somolyihoz hasonló, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel épített templomok közül csupán a ma is álló apari templom, 59 az Odor János által a bátai Régitemető-völgyben feltárt, eddig közöletlen plébániatemplom gótikus periódusát 60 és a szintén nemrégiben Miklós Zsuzsa és Vizi Márta által kutatott Ete mezőváros méreteiben jóval nagyobb templomának 4. és 5., a 14-16. századra keltezett periódusát említhetjük. 61 Miklós Zsuzsa légifotós kutatással gyarapította a megyéből ismert poligonális záródású egyházak számát: Sióagárd határában, Anyavár közelében készített, egyedülálló felvételén a növényzetben jól kirajzolódik a szentélyzáródás. 62 Bár az említett épületek nem mindegyike tartozik a somolyi templom szorosabb alaprajzi és méretbeli rokonságába, de stílusukat és építési idejüket tekintve mégis egy csoportot képeznek; a Tolna megyei középkori templomkutatás mai állapotában talán nem felesleges ezen emlékek számbavétele. 5J THEINER1860, II. 497. 54 RÓMER 1866, XIX. 62. 55 OMvH Tervtár, lsz.: 52393. Kozák Károly ásatása, 1975. 56 OMvH Tervtár, lsz.: 26070. Koppány Tiborné kutatása, 1978. 57 Odor János Gábor ásatása, 2000. 58 OMvH Tervtár, lsz.: 6862. Stippek József felmérése, 1945. 59 GENTHON 1959, 14. 60 Odor János Gábor közöletlen ásatása, 1998. 61 VIZI - MIKLÓS 1999,213-215. 62 Miklós Zsuzsa szíves szóbeli közlése. A felvételt 2000. június 22-én készítette. 163
