Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Lovas Csilla: Tolna vármegye hivatali arcképcsarnoka a 19. század első felétől 1945-ig
hasonmássá, kit a' magyarok Istene hazánk iránti legkegyelmesb előszeretetéből sokat szenvedett édes hazánknak mentőül, és nemtőül, az ígéret földjére való bejuthatásunk ügyében Jozsue gyanánt ajándékozott, a hervadhatatlan borostyán koszorúval egész Europa köz véleménye által felékesített nagy hazafinak a ' legdicsőbb Deák Ferencnek arcképe elkészítessék, és ez a' megye fő termét ékesítse a éredemei méltánylására, a jelenkor fiai, és az utókor ivadékainak nyújtandó példányul szolgálandó, és tanúságot teendő a ' legtisztább , és legőszintébb honszeretetről. A ' mily határtalan örömet szült keblemben ezen dicső határozatróli értesülésem, oly lelkesültséget ébresztett bennem e ' magasztosán szép célnak létesüléséhez parányisággal járulni, és ezért 5 ftot o. é. ide csatolni arra szolgálandót, hogy nékem is azon szerencse jusson osztályrészül, dicső Tolnamegye e' kép elhatározása létesítéséhez korlátolt állapotomhoz képest valamivel járulhatni, s igy részszesévé lehetni azon dicsőségben, melyet dicső Tolnamegye e' magasztos ténye által hazánk azon resztétől biztosan nyerend, mely tud is, akar is, oly bátor is az igazság elismeréséhez járulni, az érdemeket elismerni, a ' lélek nagyságnak hódolni, és a bölcsesség önzéstelenség, és a haza valódi java iránti lelkesültség által eszközölt jótékonyság iránt hálás lenni. " A kép ekkor nem készült el. 1870-ben újra határozatot hoztak Deák Ferenc portréjának elkészíttetésére: „ Többoldalról újólag felemlítetvén a megye közgyűlésének azon határozata, mely szerint Fő ispán úr ő Méltóságának és Deák Ferenc nagy hazánkfiának arcképeik a megyei székház termében elhelyezendők volnának. " 10 ° A határozat megvalósításra ekkor sem került sor. Majd 1876-ban, rövidesen Deák halála után, Simon Rudolf törvényszéki elnök javaslatára ismét határozatot hoztak a festmény elkészíttetéséről. 101 A 1877. október 24-én tartott közgyűlésen az alispán „megható rövid bevezetéssel mutatta be Deák Ferencnek az 1876. évi 254. szám alatti közgyűlési határozat folyamán Than Mór hírneves hazai művésznél megrendelt és a gyűlésteremnek egyik legdíszesebb részben a megye jelesei közt elhelyezett arcképét, melylyel a törvényhatóság hagyományaihoz híven, nemcsak tanácskozási helyiségét kívánta feldíszíteni hanem a nagyságában egyszerű és egyszerűségében nagy történeti alak hű képmását az utókor számára megszerezni óhajtotta, maradandó jeléül azon hálás elismerésnek és enyészhetlen kegyeletnek, melylyel a felejthetetlen nagy férfiú országos törvényben méltókép megörökített és a történelem által feljegyzett hazafiúi érdemek és ritka polgári erényei iránt viseltetni meg nem szünend." 102 Than Mór 550 ft-ot kapott a műért. 103 A Deák Ferencről készített képek nagy részét Than Mór készítette. 1876-ban az Akadémia megrendelésére festett reprezentatív álló portré az Akadémia egyik termében, a foglalkozásra utaló attribútumok - könyvek, iratok - közé helyezte a politikus alakját. Ennek a képnek több variánsa ismert, 104 a szekszárdi festmény is ezek közé tartozik, szűkebb kivágatú térdkép, egyszerűsített háttérrel és kevesebb rekvizitummal. Ugyanolyan tartásban, jobb kezében szemüveget tartva mutatja Deákot, balját asztalkán kinyitott könyvön nyugtatva, jobb oldalon egy széken kalapja és kabátja fekszik. 1879-ben ismét Péchy József bizottsági tag javaslatára az uralkodópár 25 éves házassági évfordulója alkalmából egy újabb kép, mégpedig Ferenc József, az uralkodó arcképének elkészíttetéséről hozott határozatot a megyegyűlés. 105 Ferenc József, azonban már a határozathozatal előtt leiratban közölte, hogy az ünneplésére szánt összegeket a szegedi árvízkárosultak megsegítésére fordítsák, ezért a határozat megvalósítását későbbre halasztották. 1880-ban Perczel István főispán javaslatára újabb határozatot hoztak az uralkodó portréjának megszerzéséről, de a kép végül csak 1882ben készül el. 106 A megye tavaszi közgyűlésének megkezdése előtt az alispán bemutatta az elkészült képet „mint a terem legkiválóbb díszét s egyúttal a megye közönségének a koronás király iránti alattvalói hűségének és ragaszkodásának fényesen szóló jelét és zálogát a jelenben, a jövőben pedig ugyanazon érzelemnek kétségen túl ébresztőjét, éltetőjét és fenntartóját" A kép alkotója Vastagh György festőművész, aki 600 Ft tiszteletdíjat kapott. 108 Természetesen a Tolnamegyei Közlöny is részletesen tudósított a festmény elkészültéről: legjelesebb honi művészeink egyike Vastagh György nyert megbízást, minek im e kitűnően sikerült művel felelt meg. E kép legkimagaslóbb dísze termünknek most s az marad mindenkoron, egyszersmind jel és ébresztője megyénk hagyományos lojalitásának"' 09 Az egészalakos kép sötét háttér előtt, magyar lovassági tábornoki egyenruhában, vörös dolmányban és nadrágban, panyókára vetett fehér mentével, fekete csizmában, kissé oldalt fordulva, határozott tekintettel és kiállással ábrázolja a fiatal királyt. 100 TMÖL Alispáni i. 4013/1870. A főispán Sztankovánszky Imre képe 1873-ban készült el 101 TMÖL Alispáni i. 254/1876. 1876. február 16. 102 TMÖL Alispáni i. 171/1877. 103 TMÖL Alispáni i. 264/1877. 104 CZENNERNÉ 1982. 105 TMÖL Alispáni i. 673/1879. ' 106 TMÖL Alispáni i. 119/1880.; 1/1882.; 107 TMÖL Alispáni i. 1/1882. 108 TMÖL Alispáni i. 113/1882. 109 Tolnainegyei Közlöny 1882. márc. 19. A megyei közgyűlés. 423
