Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Lovas Csilla: Tolna vármegye hivatali arcképcsarnoka a 19. század első felétől 1945-ig
Perczel István főispán arcképének 110 elkészíttetésére 1885. január 20-án Péchy József prépost tett javaslatot. 111 Perczel István saját költségén Vastagh György festőművésszel készíttette el és ajánlotta fel a képet a közgyűlésnek. 112 A festményt 1886. március 30-án ünnepélyes keretek között avatják fel, a főjegyző mond méltató beszédet. A térdképen barnás vöröses háttér előtt zöld aranyzsinóros attilában és fekete mentében áll az ősz hajú, szakállú és bajuszú, kissé melankolikus tekintetű férfi, két kezét maga előtt összekulcsolva kardjára támaszkodik. Perczel Béla 1848-49-es alispán, 113 portréját 1888-ban, a nagy karriert befutott politikus halála után Simonsits Béla alispán javaslatára festeti meg a megye közgyűlése. 114 Kardos Gyula, a bajai születésű és Münchenben élő festő fotó alapján és annak realizmusával készítette el a portrét. A művész ugyan nem szignálta a képet, de a nevét a Perczel család birtokában lévő másolat megőrizte. 115 Barnás háttér előtt balprofilban ősz hajú, bajuszos, szakállas féri széles barna prémes mentében, kék aulában, mentéjén pedig egy kitüntetés csillaga Vizsolyi Gusztáv alispán (országgyűlési képviselő, a Szabadelvű párt egyik vezetője) mellképét 116 is halála után, 1889-ben Dőry Dénes javaslatára festetik meg. 117 Ismét Kardos Gyulát bízzák meg, aki 500 frt-ért még abban az évben elkészíti a portrét. 118 Szintén fotó alapján de megváltoztatja a modell ruházatát polgári öltözetről díszmagyarra. 119 Barna háttér előtt kissé jobbra forduló ősz hajú, kecskeszakállas férfi fekete díszmagyarban, Mentéje széles aranyszínű mentekötőláccal összefogva, nyakában széles aranyrojtos nyakkendő. Gróf Széchenyi Sándor főispán arcképnek 120 megfestetését 1894. december 10-én, a 10 éves főispáni jubileumát ünneplő díszközgyűlésen Kovács Sebestyén Endre indítványára határozták el. 121 Érdekes módon az arckép csak három év múlva készül el. Balló Ede budapesti festőművész levélben értesíti az alispánt Dőry Pált, hogy Széchenyi Sándor arcképe elkészült, Jelenleg a műcsarnok internacionális tárlatán látható" és Trefort állami aranyéremmel jutalmazták. 122 A portré 1897. jún. 24-én érkezett meg Szekszárdra, 123 a festőművésznek 1450 forintot fizettek a vármegyei kulturális alapból. 124 Barna háttér előtt jobb profilban ábrázolt ősz hajú, bajuszos szakállas férfi térdképe bordó brokát díszmagyarban. Jobbját magas asztalkán támasztja, bal kezében tartja a kardját. Dőry Dénes alispán arcképe 125 megfestetésére az 1901. februárjában tartott rendkívüli közgyűlésen Bernrieder József törvényhatósági bizottsági tag indítványára határozták el, megemlékezve a váratlanul elhunyt férfiről. Az arckép megfestését azonban özvegye Dőry Dénesné átvállalta. 1903-ban két arcképet festetett férjéről az egyiket a vármegyeháza tanácstermének a másikat a vármegyei múzeumnak ajánlotta fel. 126 Koroknayné Kotsi-Horváth Jolán festőnő fénykép alapján készítette el Dőry Dénes portréját, a szembenéző markáns arcú fekete díszmagyaros férfi mellképét. 127 110 WMM Képzőm. Gy.: Vastagh György: Díszmagyaros férfi 1885. ltsz: 56.161. 111 TMÖL Alispáni i. 1579/1885. 112 TMÖL Közgyűlési i. 250/1885. 113 WMM Képzőm. Gy. Ismeretlen 20. századi festő: Díszmagyaros férfi arcképe ltsz: 56.177. 114 TMÖL Alispáni i. 1573/1888. 115 A család által készített másolat 1945 után szintén a múzeumba került, innen ismertek az adatai. A kép felirata „Kardos után H. Farkas Zefin". A képet később visszakapta a család. 116 WMM Képzőm. Gy.: Ismeretlen 20. századi festő: Férfi képmása 1889. ltsz: 56.128. 117 TMÖL Alispáni i. 4154/1889. Tolnamegyei Közlöny 1899. márc. 21.1.0. Közgyűlés. 118 TMÜL Alispáni i. 12406/1889. A kép szállításáért augusztusban 15 Frt 89 krajcárt, a keretért Hage Maximilian müncheni kereskedőnek októberben 64 márka, azaz 37 frt 39 kr-t fizettek. 119 WMM Történeti Archívfotó Gy. 120 WMM Képzőm. Gy. Ismeretlen 20. század eleji magyar festő: Széchenyi Sándor gróf képmása ltsz: 56.171. 121 A Tolnavármegye 1894. nov. 11-i számában már ebre tudósítja olvasóit arról, hogy indítványozni fogják az arckép megfestetését. Az 1894. dec. 16-i számban a díszközgyűlésről írt beszámolóban olvashatjuk, hogy Kovács Sebestyén Endre megyei bizottsági tag indítványozta az arckép megfestését jelesebb hazai művészünk által. 122 TMÖL Alispáni i. 11200/1897. 123 TMÖL Alispáni i. 14092/1897. 124 TMÖL Alispáni i. 12856/1897. A vármegyei kulturális alapban bizonyára nem volt ennyi pénz, mert indítványozták hogy a házipénztári eílegként kiutalt összeget az 1989. esetleg az 1899. évi költségvetésben visszatérítendőként kezeljék. 125 WMM Képzőm. Gy. Koroknyayné K. Horváth Jolán: Dőry Dénes arcképe 1903. ltsz: 56.60. A Tolnavármegye 1901. márc. 31-én adott hírt a vármegyei múzeum igazgatójának, Wosinsky Mórnak tervéröl, hogy a múzeum nagytermében történelmi arcképcsarnokot alakítanak ki a vármegye jeles személyiségeinek arcképeiből. A tervezetben szerepelt Dőry Dénes neve is, ezért adományozta az özvegy a másik képet a múzeumnak. A két kép közül csak az egyik maradt fenn. 126 TMÖL Alispáni i. 10409/1903. 127 WMM Történeti Archívfotó Gy. 424
