Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Kovács Sándor: A házassághoz kapcsolódó szokások a Sárközben
A Sárköz lakodalmi szokásaival kevesen foglalkoztak, amilyen részletesen kutatott a népművészet, a gazdasági élet, olyan elhanyagolt a népszokások kutatása. Először 1833-ban Garay János Sárköz ismertető cikkében 10 szentelt három mondatot e témának. 1857-ben a Magyar Néplap egy ismeretlen cikkírója" már részletesebben írt e népszokás egyes elemeiről is. A 19-20. század fordulóján a Sárköz néprajzának kiváló kutatója és ismerője, Kovách Aladár foglalkozott a házasságkötéshez kapcsolódó szokáskörrel, részletesen leírta egyes részelemeit is, igaz írásai nem szakfolyóiratokban, hanem a helyi sajtóban jelentek meg, ezért kevésbé ismertek. 12 Ezután fél évszázadig nem jelent meg nyomtatásban szinte semmi a sárközi lakodalomról, 1962-ben adták ki Katona Imre Sárközről szóló kis monográfiáját, 1 ' melyben egy rövid fejezetet szentelt e témának. Andrásfalvy Bertalan is érinti munkáiban 14 a házasságkötés szokásait, főleg annak gazdasági vonatkozásairól ír. A nyomtatott források mellett meg kell említenünk a Wosinsky Mór Múzeum Ethnographiai Adattárában található kéziratos forrásokat is, melyekből nyomon követhetjük a lakodalmi szokáskör egyes elemeinek változását. Ezek a visszaemlékezések elsősorban a 20. század első felére szolgáltatnak adatokat, hisz a visszaemlékezők saját fiatal koruk lakodalmi szokásairól tájékoztatnak bennünket. Ismerkedés, udvarlás A magyar falvakban az élet úgy volt megszervezve, hogy azt családban, illetve párosan lehetett és kellett leélni. A Sárközben nagyon ritka volt a pártában maradt lány vagy agglegény, ez általában csak testi fogyatékosság, vagy betegség esetében fordult elő. 15 A család és a helyi közösség egyaránt hozzásegített a páros élethez; a házasság felé terelte az ifjúságot, szinte már a gyermekkorban. Erre ösztönözte őket a felnőttek példája, hisz a felnőtt emberek általában házasságban éltek. A falusi gyermek többet látott az életből mint városi társa, megfigyelhette a felnőttek, a család, a társadalom életét, tapasztalatokat gyűjthetett. Azt tanulta meg, hogy a felnőtt és házasember szinte ugyanazt jelenti, s hogy a teljes jogú felnőtt mind házasságban él. A gyermekek játékaiban sűrűn bukkant fel a lakodalom, gyakran játszottak családot, házaspárt is. Már az iskolás gyermekeknek lehetett és igen gyakran volt is választott kis szeretőjük. Ahogy az egyik adatközlő említette: „Én 15 éves még nem vótam, mikó férhő möntem. És egy másik szeretőm vót." 16 Ahogy a népdal mondja: Búra, búra, búbánatra születtem, Anyám se volt, mégis fölnevelődtem. Fölnevelődtem egy csipkebokorban, Volt szeretőm már tízéves koromban. A serdülők és fiatalok között egyengették a két nem kapcsolatát. Erre egész életrendjükben megvolt az alkalom. A fiatalság munkái közül többet egyenesen úgy szerveztek meg, hogy vagy a legények és a lányok együtt dolgozhattak, vagy pedig a lányokat munka közben felkeresték a legények. A családi munkamegosztás szerint a nagylány feladata volt a vízhordás. Ez már magában rejtett némi magamutogatást, hiszen a lány naponta, esetleg többször is megtette az utat a falu szeme előtt korsójával a kútig, és onnan vissza. Aki tehát találkozni akart vele, ilyenkor megtehette. Fonó Még jobb alkalom volt az ismerkedésre a lányok csoportos munkavégzése. A télen tartott fonók munkabeosztását alaposan befolyásolta, hogy a legények odajártak, és a munkát félbeszakítva magukra vonták a lányok figyelmét. Teljes értékű munkaidőnek csak az számított, amikor magukban voltak a lányok. A legények megjelenésével kezdetét vette a játék, a szórakozás. A Sárközben is külön fontak a lányok és külön az asszonyok, esténként más-más háznál gyűltek össze. A legények érkezése előtt a lányok énekeltek, cucorkáztak: a kenderkócot meggyújtották s amerre szállt, arról várták a legényeket. 17 Megérkezésük után már nem nagyon dolgoztak: a legények ellopkodták az orsót, a szöszösfát 10 GARAY 1833. " SÁRKÖZI NÉPSZOKÁS 1857. 12 KOVÁCH 1901/a., KOVÁCH 1901/b., KOVÁCH é. n. 13 KATONA 1962. 14 ANDRÁSFALVY 1965., ANDRÁSFALVY 1975. 15 BALÁZS KOVÁCS 1990, 362. 16 ANDICS 1975. 17 KATONA 1962, 159. 366
