Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Várady Zoltán: Tolna megye középkori kőfeliratának epigráfiai elemzése
valamivel későbbiek. Egervári Bereck egervári sírkövén valamint Beéri István és Egervári Veronika zalaszentgróti sírkövén 26 az 1515-ös, a csatkai Szentléleki sírkövön 27 pedig 1516-os évszámot olvashatunk. A fenti betűtípussal párhuzamosan Magyarországon is feltűnik az Európában korai humanista capitalis néven ismert forma, amely tulajdonképpen a humanista capitalis alternatív variánsának tekinthető. 28 Vitéz János 1472-es halálozási évszámú esztergomi sírfedőlapján domborítva jelenik meg ez a betűtípus, miközben a síremlék oldallapja gótikus minuscula betűs felirattal készült. 29 A visegrádi Hunyadi-címeres díszkút is ebbe a körbe tartozik szintén háttérmélyítéses felirattal, amelyet a művészettörténeti kutatás 1483-ból származtat. 30 Ennek a betűtípusnak a vésett változatát láthatjuk Simontornyán egy kerettöredéken" 1 és egy ablakkeret szemöldökgerendáján, 32 amelyeket az 1508-1509-es építkezésekhez köt az építészettörténet. A töredékeken csak néhány betű maradt meg ugyan, ezek azonban jellegzetes képviselői a tárgyalt típusnak.(...ATERE...;...RTIVVS PR...) Az "A" betű V alakban megtört transversája, fölső díszítőszakasza ezt jelzi, akárcsak a görög epszilon alakú "E" betű s a középen jobbra domborodó szárú "I". Az "R" íve a szárközéphez egyszer csatlakozik, másszor nem, a harántszár a betüív végéből indul, a "T" szokványos. Látható egy érdekes VS ligatúra, amelynél az "S" betűt szinte felfűzték a "V" jobbra dőlő szárára. Érdekesség egy furcsa betű, amelynél egy szárhoz betüív kapcsolódik, de ez az ív alul nem érinti a szárat, sőt vége jobbra kanyarodik. A szavak töredékessége miatt az értelmezés sem siet segítségünkre, így csak feltételezhető, hogy egy nyitott betüívü "P" betűt látunk. A humanista capitalis típuson belül alcsoportnak tekinthetjük a túlzott ligatúra és enklávéhasználatot (tehát a betűk egybe- és egymásba írását) tükröző valamint a provinciális kivitelezésű betűkből álló feliratokat. 33 Előbbi csoport gyakoribb, de megyénkben egyelőre még nem került elő ide sorolható kőemlék. A provinciális tractatiójú típust Csáktornyai Ernuszt Zsigmond 1498-as évszámú, igen jól ismert kapucímer-felirata képviseli a Dunántúlon, 34 a másik felirat éppen Tolna megyében található: a klasszikus formáktól, de a pécsi felirattól is eltérő jellegű helyi betűalakításokat mutat a decsi templom építési felirata 1516-ból. 35 A betűsorok ductusa kissé egyenetlen, a betűk hol jobbra, hol balra dőlnek, gyakori a betűk egymásra vésése. A "B" betű minuscula jellegű, hiányzik a fölső betüíve. A "C" a "cruciferorum" szó elején gótikus maiuscula mintára jobboldali függőleges vonallal záródik. A "G" félszára rövid, felül kiszélesedik. Az "M" külső szárai befelé dőlnek, a harántszárak a betűk középvonalában érintkeznek, az "N" harántszára a jobb szár alsó vége felett csatlakozik a szárhoz. Az "O" az "obitus" szóban feleakkora, mint a többi. A "P" íve lapos, hosszú, a középvonal alatt csatlakozik a szárhoz. A "Q" alul csúcsosodó formájú, harántszára jobbra oldalra nyúló. Az "R" íve változó alakú, a rövidített "tempore" szóban a szárnak balra felső nyúlványa van, az ív a középvonal alatt érinti a szárat, harántszára rövid, s külön csatlakozik a szárhoz. A többi R-nél az ív a szárközép fölött csatlakozik, s a harántszár az érintkezési pontból indul jobbra egyenesen lefelé. Az "R" szára többször jobbra dől a szövegben. A "T" transversája rövid, a "V" legtöbbször felül erősen szétnyíló bal és jobb szárból áll, amelyek felül kiszélesednek 25 MVV 1898, 31-32., ÉBER 1915, 90-291., M.Művt.11.1939, 413., VERNEI-KRONBERGER 1939, 51., GENTHON 1959, 77.,Kat.Schall. 1982, 691- 692., MK-kat. 1983, 79., MIKÓ 1986, 100. 26 RÓMER 1863 40., GERECZE 1906, 1040., GENTHON 1951, 520., GENTHON 1959, 437., Kat.Schall.1982 , 99. 27 DORNYAY 1927, 85-86., VERNEI-KRONBERGER 1939, 44., BALOGH 1943, 212., GENTHON 1959, 56., GEREVICH 1959, 312-313., Kat.Schall. 1982, 686-687., MK-kat. 1983, 78., KOPPÁNY 1984, 198. 28 KLOOS 1980, 153., KUB1NY1 1986, 55., LŐVEI 1989, 171., VÁRADY 1999, 35. 29 MÁTHES 1827, 101,102., IPOLYI 1873, 194., GERECZE 1898, 71., MVV 1901, 479., MVV 1908, 320., M.Mivt.II.1939, 465., VERNEIKRONBERGER 1939, 37., BALOGH 1955, 17., HORVÁTH-H.KELEMEN-TORMA 1979, 106., Kat.Schall. 1982, 139-140. 30 DERCSÉNYI-HÉJJ-RÓZSA 1958, 578., DERCSÉNYI-HÉJJ 1958, 440-445., GENTHON 1959, 427., SZAKÁL 1959, 232-250., BALOGH 1966,1. 245-247, II. 312-319., BALOGH 1975, 112., Kat.Schall. 1982, 383., MK-kat. 1983, 67., BALOGH 1985, 217-218., MAROSI 1987, 676., LAHU 1988, 332., BÚZÁS 1994, 108. 31 Adattár 5., 4.kép L, 7.kép 2., 9.kép 2. n Adattár 6., 4.kép 2., 7.kép 3., 9.kép 2. 33 KUBINYI 1986, 56. 34 SZŐNYI 1906, 247-249., BALOGH 1939, 564-566., DERCSÉNYI 1962, 18-19., G.SÁNDOR 1981, 112., Kat.Schall. 1982, 569., MK-kat.1983, 71., G.SÁNDOR 1984, 17,71. 33 Adattár 7., 5.kép, 7.kép 4., 9.kép 3. Ill
