Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)

Várady Zoltán: Tolna megye középkori kőfeliratának epigráfiai elemzése

Összegzés A Tolna megyei köemlékek feliratairól összegezve elmondható, hogy a dunántúli területen tapasztalt fejlődési, illetve divatváltási tendenciákat érzékletesen reprezentálják. Bár a románkori és korai gótikus betűstílus valamint a humanista capitalis egyik alcsoportja hiányzik megyénkben, a viszonylag kisszámú, a többi stílust képviselő feliratok mégis egyfajta igényességre, az ország központi részeivel való lépéstartásra utalnak. Pál bátai apát sírköve díszítetlen, mindössze a két vésett vájat között körbefutó gótikus maiusculás felirat utal arra a tényre, hogy ha némi fáziskéséssel is, de vidéken is igyekeztek bekapcsolódni a kulturális vérkeringésbe, átvéve a divatos írásstílust. A zarándoklatok céljaként szereplő bátai Szent Vér-ereklye országos híre, királyi alapítása, az esztergomi érseknek való közvetlen alárendeltsége még a helyi készítés lehetőségét sem zárja ki.

36 A gótikus minuscula betűket mutató vörösmárvány sírkő töredékeit szintén Bátáról eredeztetik, s a fenti megállapításokat figyelembe véve ez valószínűsíthető is. A dátumtöredék sajnos semmiről sem tájékoztat, de a minuscula használata, kialakításának formája, igényessége ismét az 1366 után elterjedő új divat átvételét bizonyítja. Egészen más szempontból kell kiemelni a simontornyai vár feliratait. A gótikus minusculás 1508-as évszámú ablakszemöldökkő a Dunántúl egyik legkésőbbi ilyen stílusú emléke. Jelentőségét az adja, hogy együtt fordul elő a nagyjából hasonló korúnak tekinthető Buzlay-címertáblával, amely humanista capitalis betűkből álló szöveg szélső betűit őrizte meg, valamint egy kerettöredékkel és egy ablakkeret szemöldökkőtöredékével, amelyeken viszont az ún. korai humanista capitalis betűkkel készült feliratok (valószínűleg jelmondatok) maradványai láthatók. A még és már divatban levő betüfajták együttes alkalmazásával Buzlay Mózes, - aki több udvari méltóságot is betöltött, s követségek tagjaként világlátott ember volt, - talán európai műveltségét, a kulturális divatirányzatok iránti érzékenységét kívánta hangsúlyozni.

37 A decsi templom felirata pedig a kevésszámú provinciális, rusztikus kivitelű felirat igen fontos képviselője, amely II. Ulászló király halálára és a Dózsa-féle felkelésre is utalva határozta meg az építés évszámát. * Adattár (A feliratok közlésénél R.M.Kloos nyomán használt jelek magyarázata egy korábbi tanulmányomban megtalálható. Kubinyi András is a fenti szerző jelrendszerét javasolja.)

38 1. Báta Őrzési hely: Szekszárd, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, pince - tanmúzeum 1983-tól, leltári szám: LAP.933.28. Pál bátai apát sírköve. 1377 méretei: 182 x 65 x 21,5 cm anyaga: homokkő Előkerülés: 1869-ben Rómer Flóris találta Bátán, Máté Jánosné pincéjében, innen került a szekszárdi múzeumba. Gótikus maiuscula felirata (betűmagasság: 5 cm): +ANNODOMINIM/CCCLXX- VII- OBI(I)T- V(ENERABILIS) • D(OMI)N(V)SPAVLV[S]DE/BATA • FERIA / • QVINTA • ANTEDO[M(INICAM)- RJEMINISCERE Az Úr 1377. esztendejében elhunyt a tisztelendő bátai Pál úr a "Reminiscere" vasárnap előtti csütörtökön (azaz február 19-én). 16 SÖRÖS 1912, 120., KÓNYI-HOLUB-CSALOG-DERCSÉNYI 1940, 7-9, 12-18, 31-32, 35-37 , VÁRADY 1984,110. 17 KUBINYI 1993, 273-279. 18 KLOOS 1980, 92-95., VÁRADY 1984, 106., KUBINYI 1986, 57. 178