Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999)
Várady Zoltán: Tolna megye középkori kőfeliratának epigráfiai elemzése
A gótikus maiuscula írás egészen a 14. század végéig volt divatos a kőfeliratok esetében, miközben 1366 után a gótikus minuscula írás korszaka kezdődik." A korábbi típustól eltérően most kisbetűs írást használnak, amelynek betűi meglehetősen egységes írásképet mutatnak, ugyanis egymással párhuzamosan vésett függőleges betülábakból állnak, alig érzékeltetett, néha haj szál vonalakká és pontokká egyszerűsített transversákkal, oldallábakkal. A dunántúli kőfeliratok közül legrégibb Salamonvári Bereck győri prépost és utódja kettős sírköve, amely 1367 utánra keltezhető. 12 A gótikus minuscula szinte teljes ábécéjét adja Lackfi István nádor 1397-es évszámú keszthelyi sírköve. 13 A 14. század végéről származik egy székesfehérvári sírkőtöredék. 14 Szintén a század végéről vagy a 15. század első negyedéből származik egy sírkő saroktöredéke Székesfehérvárról 15 valamint László prépost tengődi sírköve. 16 A betüvésés alapján ebből az időből, a 14. század végéről származik egy bátai sírkő két töredéke is. 17 A szépen, egységesen kidolgozott betülábak egy dátum töredékét tartalmazzák. Jól látható az "A" betű lábának indítóvésetétől induló "S" alakú hajszálvonal, amely a láb és az ívpótló félláb közé nyúlik be, a "C" betűnél pedig az figyelhető meg, hogy az oldallábat a lábbal összefüggően vésték ki. A vésett gótikus minuscula írás divatja a 16. században is tovább él, az egyik legkésőbbi dunántúli emlék az 1508-as évszámot viselő simontornyai ablakszemöldökkő 18 , amelynek betűi a szokásos tractatiót azaz kivitelezést mutatják, de ettől eltérően az "O" betűt két egymást érintő betüívvel, az "S" betűt szintén maiusculára emlékezető íves formában alakították ki. Megemlítendő az évszám arab számjegyes megoldása, amelyen az ötös számjegyet egy alul jobbra lemetszett láb és egy fölső jobb oldalláb alkotja. A szemöldökkő nemcsak minusculás felirata miatt érdekes, hanem azért is, mert az építtető mecénás, Buzlay Mózes egy épületen belül valamennyi akkor használatban levő betűtípust megjelentette a simontornyai váron. így láthatunk a simontornyai vár feliratai között humanista írásfajtákat, mind az 1467-től megjelenő klasszikus, mind az 1472 után divatossá vált úgynevezett korai változatban. Előbbire példa a töredékes Buzlay-címertábla, 19 amely a vár újjáépítésének az építéstörténeti kutatás által 1509-re feltételezett időpontját erősíti meg első pillantásra, hiszen a feliraton szereplő utolsó római számjegy a kilences. Az ezt megelőző számjegy azonban inkább arab kilencesnek tűnik, így nem kizárható az 1499-es évszám sem. A feliratos tábla közepe hiányzik, így csak a sorok elejéről és végéről maradt meg néhány betű. A szokott formák mellett a "G" betű említendő, amelynek ívvégpontja alul az ív felső indulási pontjához képest kissé balra van. Rövid, függőleges félszárát apró, jobbra irányuló véset zárja felül. A humanista avagy reneszánsz capitalis hazai megjelenése a kőfeliratok esetében Vetési Albert 1467-es évszámot viselő veszprémi félpillérfőjéhez köthető. 20 A simontornyai felirathoz a Dunántúlról korban legközelebbi párhuzamként egy ismeretlen udvarhölgy 1495-ös sírkőtöredéke, 21 Gosztonyi András 1499-es sírköve, 22 a Bakócz-kápolna 1506-os évszámú alapköve, 23 Garázda Péter 1507-es síremléke 24 említhető Esztergomból. A következő pontosan keltezhető emlékeink 11 RADOCSAY 1971, 470., KUBINYI 1986, 53. 12 RÓMER 1860, 631., IPOLYI 1873., 86-187.,CZOBOR 1896, 169., VARJÚ 1897, 338-339., VERNEI-KRONBERGER 1939, 22., IŐVEIVARGA 1987, 463, 592. 13 BÉKEFI 1907, 233., DORNYAY-VIGYÁZÓ 1934, 240-241., VERNÉI KRONBERGER 1939, 21., GENTHON 1959, 158., KOPPÁNYPÉCZELY-SÁGI 1962, 29., ENGEL-LŐVEI-VARGA 1986, 217-218., LŐVEI-VARGA 1987, 587. 14 DERCSÉNYI 1941, 107., DERCSÉNYI 1942, 37., DERCSÉNYI 1943, 56, 97, 122., LŐVEI-korpusz. 15 DERCSÉNYI 1943, 126, TÓTH 1964, 181, (19.jegyzet), LŐVEI-korpusz. 16 RÓMER-hagyaték LXVI.CS.MOB K 467/22., DR.K.E.1880, 65-70., VERNEI-KRONBERGER 1939, 42, 71., GENTHON 1959, 392., IŐVEIVARGA 1987, 588., LAHU 1988, 376. 17 Adattár 2., l.kép 2., 2.kép 1., ó.kép 2., 8.kép 2. 18 Adattár 3., 2.kép 2., ó.kép 3., 8.kép 3. 19 Adattár 4., 3.kép, 7.kép 1., 9.kép 1. 20 GERECZE 1906, 1017-1018., BÉKEFI 1907, 50, 52., M.MÜVT.I1.1939, 567., GUTHEIL 1940A, 124, 127., GUTHEIL 1940B, 11., GENTHON 1959, 419., TÓTH 1963, 140., Kat.Schall.1982 , 561., MK-kat.1983, 71., KOPPÁNY 1984, 184-186. 21 HORVÁTH-H. KELEMEN-TORMA 1979, 149., Kat.Schall. 1982, 678-679., MK-kat.1983, 78., MIKÓ 1983, .50., BALOGH 1985, 15., MIKÓ 1986, 99., LAHU 1988, 121. 22 MÁTHES 1827, 22., VERNEI-KRONBERGER 1939, 42., HORVÁTH 1939, 101., BALOGH 1955,.36, 40., GEREVICH 1959, 313., GENTHON 1959, 92., H.GYÜRKY 1963, 384., BALOGH 1966, 132, 299., BALOGH 1974, 42., BALOGH 1975, 192., HORVÁTH-H.KELEMEN-TORMA 1979, 93., MIKÓ 1986, 99. 23 MÁTHES 1827, 95., BALOGH 1955, 71., HORVÁTH-H.KELEMEN-TORMA 1979, 105., Kat.Schall. 1982, 669-670-. MK-kat. 1983, 77. 24 VERNEI-KRONBERGER 1939, 4L, BALOGH 1955, 36,40., GEREVICH 1959, 313, 328., BALOGH 1966, 299., BALOGH 1974, 42., BALOGH 1975, 192., HORVÁTH-H.KELEMEN-TORMA 1979, 93, 97., Kat.Schall. 1982, 614., MIKÓ 1983, 49., MIKÓ 1986, 99 -100. 176
