Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)
Gere László: Bácskai avar leletek
A leletanyag értékelése Végigtekintve a leletek során, első pillantásra szembetűnő a temetőben eltemetettek szegénysége. Kerámián, vascsatokon és késeken kívül alig akad más lelet. A fülbevaló- vagy gyöngymellékletet tartalmazó sírok már gazdagnak számítanak. Fémveretes öv, vagy mint az adorjáni 5. tanya 45. sírjának pártája már valóságos ritkaságnak számít, pedig mint azt már fentebb megállapítottuk, sírrablást az ásatok csak néhány esetben figyeltek meg. Az általuk említett bolygatott sírokon kívül sírrablásra utal még az adorjáni 20. sír töredezett nagyszíjvége és a 33. sírban a több darabra tört fülbevaló. Mivel az ásatok a csontvázak helyzetében nem észleltek rendellenességet, ezért nem számoltak a sírrablás lehetőségével. Övveretek: az alábbi sírokban voltak: Adorján-út 7. és 20. sír, Adorján 5. tanya 1. és 33. sír. (A 36. sír kerek és pajzsformájú bronzlemeze (XXV.t.2-3.) eredetileg nyilván övdísz volt, de később másodlagosan felhasználva, a nyakba akasztva viselték.) Meglepő szerkezeti megoldásúak az Adorján úti 7. sír öweretei, ahol kerek lemezes övdíszeken találunk bronzkarikát, az egyik övdísznél pedig a karikán egy másik kisebb lemezes korong van. (VlII.t. 12.) Valószínűleg a felső nagyobb korong volt az övre felerősítve (közepén a nitszeg ma is megvan), s az alsó kisebb lemezek közé egy keskenyebb bőrszíjat fogtak be. Ennek bizonyára gyakorlati funkciója volt, de hogy mi csüngött a szíj másik végén, nem tudjuk, a többi melléklet közül még leginkább a kés jöhet számításba, ezt azonban a jobb combcsonton találták, míg a karikás övdíszt a baloldalon. Karikacsüngős övdíszeket nagy számban ismerünk avar temetőkből, azonban azok jobbára téglalap vagy négyzet alakú lemezes veretek, egy vagy két karikás csüngővel, s a karikák felerősítése is eltérő. Technikai kivitelezés szempontjából az Adorján úti 7. sír öwereteinek (VlII.t. 12-14.) jó párhuzamait találjuk a cikói temető 409. sírjában. 36 Igaz ugyan, hogy ez is négyszögletes karikás veret, azonban a karika felerősítése azonos az adorjániéval: egy nagyobb téglalap alakú lemezt kettéhajtva alakították ki a karika befogadására szolgáló részt. A cikói példány négyzet alakú véretekkel, valamint enyhén ívelt oldalú lemezes szíjvégekkel volt egy sírban, és olyan fülbevalóval, amit három darab masszív, piramis formában összeforrasztott gömb díszít. Ilyet találunk az alattyáni 88. sírban is, ennek a típusnak a kiindulópontját a 3. igari leletben és a dunapentelei 11. sírban lelhetjük fel. 37 A sima, kerek övdíszeknek két típusa van Adorjánban. Az Adorján út 7. sírét középen egy szöggel erősítették fel. (VlII.t. 14.) Ennek jó párhuzamát találjuk a cikói 351. sírban, 38 ahol olyan kisszíjvéggel került elő, mint Adorjánban.(VIII.t.l5.) Itt azonban olyan négyzetes oldalszéllel ellátott veretek társaságában fordul elő, amilyeneket a szenteskajáni avar temető 407. sírjában látunk, ahol lemezes övdíszekkel volt együtt. 39 A szentes-kajáni kerek övveretek azonban már három szeggel voltak felerősítve az övre, akárcsak az Adorján 5. tanya 1. sírjában lévők.(XVII.t.4-7.) A két övkészletnek a szíjbújtatói is teljesen egyformák. Az Adorján 5. tanya 1. sírjának nagyszíj végével teljesen azonos az üllői 1. sír nagyszíj vége, 40 ahol szintén kerek, három szeggel felerősített öweretekkel találjuk együtt. Az Adorján 5. tanya 1. sír csatjának (XVII.t.3.) jó párhuzamát találjuk az ürbőpusztai avar temető anyagában, amelyet Bóna István a „lemezes" csoport anyagába sorol be. 41 A sima, kerek veretek, mint láttuk, Szentes-Kajánon együtt kerültek elő a sima, négyszögletes véretekkel. Ilyen négyszögletes véreteket több alattyáni sírban is találunk (222.,284.,207. sír) Kovrig Ilona a különböző formájú kerek és négyszögletes veretek használatát a 7. század közepétől számítja, felhívja azonban a figyelmet arra, hogy használatuk belenyúlik a VIII. századba is, amint azt az ürbőpusztai 20. sír is bizonyítja. 42 Ebbe a lemezes csoportba sorolható az adorjáni 20. sír övkészlete is. Sajnos a sírleírás alapján nem egyértelmű, hogy pontosan hol és milyen helyzetben voltak eredetileg (emellett töredékes voltuk is nehezíti a meghatározást). A két széles, kisszíjvég szerű bronzlemez. (XII.t.4-5.) Lehetséges, hogy egy olyan sima, kétlemezes, díszítetlen kisszíjvég részei, mint amilyet a III. igari leletben is láttunk. 43 Azonban az is elképzelhető, hogy a téglalap alakú ezüstlemezzel együtt olyan hármas tagolású övdíszt alkottak, mint amilyet az alattyáni 224. és 226. sír esetében is találunk. 44 36 WOSINSKY 1895,80. 37 KOVRIG 1963, 143. 38 WOSINSKY1895,72. 19 KOREK 1943, 60-61. XXX.t. 11-31. 40 HORVÁTH 1935, 10.1.t. 14-30 41 BÓNA 1957, 165.XLIILt.15 42 KOVRIG 1963,132. 43 FETTICH 1929, 68-110. DC.t.26. 44 KOVRIG 1963, 128. XVIII.t.54-55., 64-66. 70
