Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Gere László: Bácskai avar leletek

3. Bolygatott sírok Az Adorján út 21. sírját a lábnál bolygatták meg. A 37. sírnál a bolygatás helyét és mértékét nem jegyezték fel az ásatok. Az Adorján 5. tanya 3. gyermeksírjánál a jobb karnál, míg a 9. sírnál a fej tájékán figyeltek meg bolygatást. A 15. és 50. gyermeksíroknál a mellkas volt bolygatott. A 29. sír esetében szintén nem jegyezték fel a bolygatás pontos helyét. 4. Kettős temetkezések. Az Adorján úti lelőhelyen 39 sírt tártak fel. Ebből 22 sírban férfi halott nyugodott, s csak 13 sírban volt nő, 4 esetben a nemet nem lehetett meghatározni. Kettős temetkezést három alkalommal figyeltek meg: a 17. sírban anya gyermekével, a 23. sírban férfi és nő, a 38. sírban férfi gyermekkel volt eltemetve. Az Adorján 5. tanya lelőhelyen 52 sírban 19 alkalommal férfi, 22 esetben nő, s 9 alkalommal gyermektemetkezésre bukkantak. Két esetben a nemet nem lehetett meghatározni. Itt hét alkalommal volt kettős temetkezés megfigyelhető: a 17.,24.,30.,36.,37. sírokban férfi és nő volt együtt eltemetve. A 21. sírban anya gyermekével, a 38. sírban pedig egy férfi egy 10 év körüli gyermekkel. Azonban itt meg kell jegyeznem, hogy ezek a kettős sírok csak az antropológiai meghatározásokban léteznek. Az eredeti ásatási jelentésben ezek nem szerepelnek, azonban a gépelt sírleírások alatt ceruzával az alábbi megjegyzés áll: „két koponya van és két csontváz?" (Bartucz kézírása), tehát kettős sírként csak az Adorján-út 14. sír, valamint az Adorján 5. tanya 21. sírt tekintettük. Mindkét esetben anyát gyermekével együtt temettek el. Az Adorján 5. tanya 21. sírjában a kisgyermeket nyilván valamivel később temették el, mert a gyerek csontvázát 40 cm-rel az anya lábcsontjai felett találták meg az ásatok. 5. Étel- és italáldozatra utaló nyomok Az italáldozatra utaló kerámia az adorjáni temető leggyakoribb lelete. Az Adorján 5. tanya lelőhelyen 19 férfisírból 11 edény került napvilágra, ami a férfisíroknak 57,89%-át képviseli. A 22 női sírból 16 alkalommal került elő kerámia, ami viszont a női síroknak csak 72,79%-a. A két bizonytalan nemű sírban két alkalommal, míg a 9 gyermeksírban öt ízben találtak edényt, ami a gyermeksíroknak 55,5%-át jelenti. Ebben a temetőrészben a kerámia előfordulási aránya az összes sírhoz viszonyítva 61,53%. Az Adorján úti lelőhelyen a temető sírjainak 69%-ában volt melléklet. A 22 férfisírból 18 alkalommal került elő kerámia, ami a férfisíroknak 82%-át jelenti, viszont a 11 női sírban hat alkalommal volt kerámia, ami a női síroknak csak 54,5%-át teszi ki. A négy sír közül, amelynél a nem meghatározása bizonytalan, háromból került elő edény. Ha nem is oly gyakorisággal, mint a kerámia, de állatcsontok is előfordulnak a sírokban. Az Adorján úti 7.,16.,21. sírokban jegyeztek fel az ásatok állatcsontokat, ennek közelebbi meghatározása nélkül. A 13. sírból marha, a 19.,29.,33. sírokból csirkecsontok, míg a 14. és 19. sírból tojáshéj került elő. Az Adorján 5. tanya lelőhelyen a 4.,25., 6.,7.,9. és 32. sírokban volt állatcsont, ennek pontosabb meghatározása nélkül. A 12.,16.,28.,33.és 49. sírból csirkecsontok, a 48. sírból marhakoponya, a 31. sírból birkacsontok jöttek napvilágra, a 22. sírból pedig tojáshéj. Az étel- és italáldozat megoszlását a nemek között, valamint viszonyát az életkorhoz és a többi leletanyaghoz a melléklettáblázatok szemléltetik, ezért itteni részletes tárgyalásától eltekintek. A tojás sírba helyezésének nyilván egyéb, hitvilággal magyarázható okai is voltak, s nemcsak mint egyszerű ételmelléklet került a sírba. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy 14. sírban anya gyermekével, a 22. sírban pedig gyermek volt. 6. Égésnyomok a sírban Az Adorján 5. tanya lelőhely 48. sírjában figyeltek meg faszénmaradványokat, ami nyilván a halotti tor máglyájának maradványa lehet, amit utólag a sír földjébe, közvetlenül a halott fölé szórtak. Igen figyelemreméltó, hogy ugyanebben a sírban az alsólábszárak között találták a temető egyetlen marhakoponyáját is. 69