Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Miklós Zsuzsa: Váralja–Várfő XIII. századi vára

Miklós Zsuzsa Váralja-Várfő XIII. századi vára Váralja község a Tolna megyei Völgységben, a Völgységi-patak két partján helyezkedik el. A falu K-i vége felett, a patak D-i partján található a völgyből erősen kiemelkedő, magányos hegycsúcs, a Várfö. Tengerszint feletti magassága 232,6 m, a Völgységi-patak feletti relatív magassága kb. 66 m. (l.kép 1-2.) Első ismert említése 1698-ból származik: Locus castelli deserti.

1 1699-ben a Várfa néven szereplő hegyről a következőket írják: „Ist ein wüst Schloss, und weisz niemand wen solches gehört, oder zu gestandt, und ganz verwachsen und lauter Walt. "

2 Tolna megye 1818. évi térképén a Várdomb helyén rom-jelölés látható a Rudera felirattal.

3 Egy 1824-ből származó leírás szerint: „... régi vár omladéki... egy tsutsos hegynek tetején öszve-dúlva van... Az erődítés jellegére elsőként Egyed Antal utalt, 1829-ben készült művében: „A határban találtatik egy hegyen volt várnak régi omladéka, melynek egy oldalrul a sántz a máig is láttatik. Ezen várrul neveztetett a helység is Várallyának, melyben a török uralkodása alatt a hagyomány szerént egy aga lakott, mikor épült pedig a vár és pusztult el nem tudhatni. "

5 Fényes Elek — 1851-ben megjelent geográfiai szótárában — csupán annyit jegyez meg, hogy „A helység feletti csúcsos hegy ormán egy régi vár romja. "

6 A Váraljáról 1864-ben készült kataszteri térkép a „Várfőhegy"-en négyzet alaprajzú épületromot jelez, a hegy területe ekkor községi legelő volt.

7 A helybeliek és környékbeliek fantáziáját mindig élénken foglalkoztatta a Várfőn levő rom. Az 1923-as földrajzinév gyűjtés alkalmával pl. a következőket jegyezték fel: „Ismeretes a váraljai hagyomány a török hasáról, annak magyar származású nejéről, az arany szoborról, melyet nejéről készíttetett, az elrejtett kincsekről, a mit a váraljaiák időnként kutattak... "

8 1958-ban a völgységi tanári munkaközösség rögzítette azt a hagyományt, hogy „...a török időben változik meg Váralja települési helye... a Várfő tetején élő török őrségparancsnok csak azzal a feltétellel igér a lakosság számára az átvonuló török csapatok ellen védelmet, ha eredeti Kövesd nevű lakóhelyükről a Várfő alatti területre, a vár aljába települnek le. "

9 A Várfőt a helybeliek és a szomszédos nagymányokiak is Törökvárnak, Töröktetőnek, Törökdombnak nevezik.

10 A dombban kincs van, egy aranytyúk az ezüst tojásokkal.

11 A hagyomány szerint a várból alagút vezet Pécsváradra; a vár tövében, a jelenlegi teraszon pedig mély, kikövezett kút van.

12 A vár első részletes leírását Wosinsky Mórnak köszönhetjük. A szekszárdi apátplébános, Tolna megye múltjának kiváló ismerője már a jelenlegihez hasonló állapotában láthatta a Várfőt. Megállapítja, hogy a hegycsúcs felső része mesterségesen lett védművé alakítva, „oly tisztán maradt fenn, hogy még a laicusnak is szemébe ötlik. "

n Miután kőépületnek nem találta nyomát, szerinte csakis földvárról lehet szó. A védett hegytető kis alapterülete miatt úgy véli, hogy nem telep, hanem csak áldozóhely lehetett. Megfigyelte, hogy ezt a kis fennsíkot közepén egy, K-Ny-i irányban húzódó, 9 m széles árok szeli ketté. A fennsíkról 11 m magas, meredek lejtő nyúlik lefelé, és ott található a 10,90 m széles sáncárok, amely körbefutja a henger alakú várfőt. A sáncárok alatt a hegy kevésbé meredek, és a falu felé eső lejtőn még két nagyobb szabású, lépcső alakú bevágás látható, amelynek a hegy másik oldalán nincs nyoma.

14 A sáncárok alatti lejtő Wosinsky idejében szőlőkkel volt beültetve. Ezekben gyakran találtak edénytöredékeket, vastárgyakat: „Rükk molnárnak ugyanazon hegyen levő szőlejében állítólag ép edényeket s vaseszközöket találtak. A község elöljáróságának jelentése szerint sarkantyú-pengéket s régi pénzeket találtak itt. Én a bronzkori csákányok alakjához egészen hasonló vas csákányt kaptam e helyről. Halász Géza szolgabíró szőlejében présházépítés alkalmával szintén 1 URBARIAETCONSCRIPTIONES. 1975,328. 2 URBARIA ET CONSCRIPTIONES. 1975, 328. 3 Mappa inclvti comitatus Tolnensis... 1818. (MTA Rí reproszám: 7920.) 4 MOLDOVÁNYI 1824, 58. 5 EGYED 1829.240. 6 FÉNYES 1851. IV. 267.; Fényes Elekre hivatkozva említi a várromot Rómer (XVTI. Cs.), valamint Gerecze. Utóbbinál török várromként szerepel. 7 Szekszárdi Levéltár K 143. 8 Tolna megyei Levéltár, Szekszárd. Völgységi járás főszolgabírói iratai 4656/1923. - Solymár 1996, 16. 9 A Völgység földje és népe 1958, 35. - SOLYMÁR 1996,16. 10 SOLYMÁR 1996, 20; Szerző gyűjtése 1994-1995. "SOLYMÁR 1996,20. 12 Szerző gyűjtése 1994-1995. "WOSINSKY 1896,280. 14 WOSINSKY 1896,280-281. - A 281. oldalon vázlatos alaprajz és metszet. 127 /