Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)

Szilágyi Mihály: A szokások világa a német ajkú, református Mórágyon

4. A kitértet csak egyszerű sírhely illeti meg. Számára tehát sem szegett, sem kiépített sírhely, sem kriptahely nem váltható. 5.A kitértet sem a csendítés, sem a kísérő harangszó nem illeti meg, ezeket még teljes jogú családtagjai sem igényelhetik vagy fizethetik meg részére. 6. Ha tettét megbánná, a visszatérés az eklézsiakövetessél kezdődjék s csak akkor, ha az egyházközség visszafogadja, léphet a visszatérés útjára. 7. Amennyiben ez a megbánás a halálos ágyán történne, a lelkipásztor és két presbiter jelenlétében történő bűn vallás s erről való jegyzőkönyvfelvétel után a lelkipásztor gyászbeszédes temetést végez, a gyülekezet pedig csendítésre, mindhárom, kísérő harangszóra a két nagyobbik harang igénybevételét megengedi. A halálozások okairól, azok korcsoportok szerinti arányáról tanulmányunk Függelékében közlünk kimutatást. Az emberek többsége nem élt hatvanéves koráig, sok szülő nem érhette meg gyermekei házasságkötését sem, és nem dajkálhatta unokáit. 6. Két halála van, ki magának gyilkosa A halálokok legrejtélyesebbike az öngyilkosság. Szakmai vélekedés szerint az öngyilkossági kísérleteknek vidéken legfeljebb 50%-a válik ismertté a statisztikákban, ami mögött két okra is gyanakodhatunk: - az elkövető szégyelli tettét, s a múló rosszulléttel nem fordul orvoshoz, - ha kezeli is orvos, megkéri őt és hozzátartozóit, hogy tartsák titokban a történteket. A Vértesalja 25 református egyházközségében végzett vizsgálat szerint a családok mindent elkövettek (ma is!), hogy lehetőleg eltitkolják az öngyilkosságot, találékonyak voltak a „halál oka" rovat kitöltésében. De: aki egyszer belekóstolt, az az időzített bomba közelében folytatja pályafutását, nagy a kísértés, hogy folytassa a kísérletezést. Mórágyon 1900-1945 között 29 „eredményes" öngyilkossági kísérlet került be a református egyház anyakönyvébe. Ez hallatlanul nagy szám az összesen 1362 halotthoz képest. 19 férfi és 10 nő, az összes haláleset 2,13%-ában vetettek véget életüknek önkezűleg. Általánosan elfogadott tétel, hogy a protestánsok, kivált a reformátusok között több az öngyilkos, mint a római katolikusoknál. Katolikus felfogás szerint az öngyilkos a gyilkosság legelvetemültebb formája, hiszen aki azt elköveti, az megfosztja magát a bűnbánattal való kiengesztelés lehetőségétől. Ezt a közmondások is megerősítik. Pl. „Aki magának gyilkosa, mennyországnak nem lakosa." - „Két halála van, ki magának gyilkosa." A 20. század első felében nyilvánosságra került mórágyi öngyilkosságok egyharmada a század első tizedében lett elkövetve. A mórágyi adatok is jól érzékeltetik azt az országos tendenciát, hogy a világháború éveiben minimálisra csökken azok száma, akik az öngyilkosság eszközét választják arra, hogy kijussanak abból a zsákutcából, amelybe sorsuk, vérmérsékletük, hajlamuk taszította. Sok meghasonlott férfi figyelmét terelte el öngyilkos szándékától, hiszen a frontokon is kereshették a halált, s mennyivel más a hősi halál akusztikája! Országos viszonylagban 1914-1918 között százezer lakosra vetítve 13-17 között mozgott az öngyilkosságok arányszáma. Előtte és utána ez az arány 20-26 között alakult ( 1930-31 -ben pedig 32,7%!). Mórágyon a háborús években mindössze egy 67 éves özvegyember választotta a kötelet. Az anyakönyvek és más írásos emlékek az elkövetés okairól és módozatáról csak 10 esetben tájékoztatnak. Az öngyilkosság állítólagos okai: 1. „megunta az életét" 4 fő. Egy 67 éves vak férfi, 79 éves napszámos, 65 éves vasutas, 42 éves özvegyasszony. 2. „gyógyíthatatlan betegség" miatt vetett véget szenvedéseinek 3 fő. Fülrákban szenvedő férfi, 40 éve beteg 72 éves nő, s egy 28 éves tüdőbeteg nő. 3. „bűntett miatti felelősségre vonástól való félelmében" egy ismeretlen korú férfi, miután valósággal kivégezte feleségét, az akácos erdőben felköti magát nadrágszíjával. 45 éves férfi részt vesz a verekedésben, az üldöző csendőrök elől a kútba ugrik. 4. „örökös civakodásban élt" családjával, s e fölötti elkeseredésében két ember vetett véget életének önkezűleg (52 éves takács és 65 éves nő). 76 Uo. III/2 a-c. V/4, padmalyozást másvallásúak temetésénél nem engedélyez. (Padmalyozás: a sírgödör oldalába ásott üreg, amelybe a koporsót betolják, hogy a lezuhanó föld be ne nyomja a fedelét.) 77 Hatvanévesen már „Fájrówet"-ot (Feuerabend) mondanak az embernek s eltemetik. Glöckner Péter megállapítása Mórágy német nyelvű településtörténetének jegyzetében. 78 Böszörményi Ede: Az öngyilkosság múltja és jelene. Bp., 1991. 26. 79 Mórágyi református egyház halottak anyakönyve 1889-től. 80 Böszörményi: i.m. 129-30. - Már Durkheim is megállapította, hogy pl. a katolikus vallásnak mintegy védő hatása van az öngyilkosság ellen, azáltal, hogy ebben a vallásban az öngyilkosság nyíltan bűn. Buda Béla-Füredi János: Az öngyilkosság a szociálpszichiátria szempontjából. Bp., 1986. 13. 81 Böszörményi: id. m. 77. 82 Tolnamegyei Közlöny 1905. aug. 31/6., 1906. jún. 21., 1907. dec. 26., 1909. júl. 1., aug. 5., 1914. márc. 15., Tolnamegyei Újság 1925. május 16., 1929. jún. 15., 1930. jún. 28., 1931. máj. 6., május 11., Mórágyi halotti jkv. 293