Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

V. Péterfi Zsuzsanna: A Bátaszék–Kövesd pusztai későrómai temető

A TEMETŐ ÉRTÉKELÉSE I. MELLÉKLETEK: A) Viseleti tartozékok 1. Fibulák 12 sír férfihalottja viselte a későrómai időszakra jellemző bronzból öntött, T-alakú, háromgombos, ún. hagymafejes fibulát (32, 78, 93, 113-114, 116, 131, 139, 148, 157. sír). Ezek minden esetben a jobb mellkason vagy a jobb kulcscsonton helyezkedtek el, az akkori római viseletnek megfelelően. E fibulatípusokat a kutatás a IV. század közepére-végére keltezi.

5 A bátaszéki temető fibulás sírjai közül mindössze háromban helyeztek el érmet: a 93. és a 139. sírban a Constantinus-dinasztia veretivel találkozunk elsősorban, a 116. sírban pedig egy Florianus-érem (276) feküdt. Fibuláink a Kovrig I. által felállított fejlődési sor B-csoportjába tartoznak.

6 Csupán a kengyelen és a lábon levő díszítések között mutatkoznak eltérések.

7 így megtalálható közöttük a kengyelen mély, hosszanti barázdával és a lábon hat pontkörrel díszített (78, 99. sír),

8 a sűrű vízszintes rovátkolással és szintén hat pontkörrel ellátott (131, 114,139. sír),

9 a ferde, s középen pontozott rovátkolt (93, 113, 116. sír),

10 valamint az ún. rovátkolt rácsdíszítésű (148, 157. sír),

11 egyaránt. A 78. és a 99. sír fibuláján a biztosítószerkezet is megfigyelhető volt, amelyeket a IV századi Pannoniában leggyakrabban előforduló, s különösen a hagymafejes fibulákra jellemző lemezalakú biztosítószerkezetek típusába sorolhatjuk.

12 Ezzel szemben egyedülálló a temetőben a 108-as sír bronzlemezből készült, aranyozott, niello-díszes, Krisztus-monogrammos fibulája,

13 ez azonban Pannónia területén is ritka. Gazdag díszítésük és aranyozásuk arra utal, hogy rangjelző szerepük lehetett. A IV század végére - V század elejére keltezhetők, s elsősorban a Közép-Duna vidéken terjedt el használatuk.

14 Formailag és technikailag Csákvárról,

15 Keszthely-Fenékpusztáról,

16 Ságvárról

17 kerültek elő hasonló darabok provinciánkból, melyeken általában a geometrikus vagy indadíszes motívum mellett aranyozott emberarc-ábrázolások szerepelnek. Csak a ságvári temető két sírjából ismerünk olyan fibulát Pannónia területéről, amelyeken Krisztus-monogramm található: a 42. számú nő sírjánál a bátaszékihez hasonlóan a fibula háromszögletű talpán,

18 a 20. számú férfisírnál pedig a fibulaláb geometrikus díszítései között.

19 Azonban a bátaszéki fibula legközelebbi párhuzama Pannonián kívül, Bonnból került elő szarkofágba temetett férfi mellékleteként. A két, méretben és díszítésben rendkívül hasonló fibula E. Pohl feltételezése szerint egyazon dunavidéki műhelyből került ki.

20 Ez a motívum nyilvánvalóan viselőjének keresztény voltára is utal.

21 E mellett szólhat az a tény is, hogy a bátaszéki temető férfi halottján a díszes fibulán kívül csak egy bronzgyűrű volt a jobb kézen, a sír más mellékletet nem tartalmazott. Talán a fentiekkel hozható még összefüggésbe, hogy a sír tájolása sem a temetőben túlsúlyban levő K-Ny-i, hanem É-D-i irányítású volt. Általában a gyermek és a fiatal felnőtt sírokra jellemző, bronzból, esetenként vasból készült omega-fibula

22 temetőnkben csak a 33. számú gyermeksírból 82