Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

2. Jánosi György 1919-től 1954-ig volt Váralja református lelkésze. Négy meséskönyve és egy színjátéka jelent meg nyomtatásban. Verseskötete és néhány színműve kéziratban lappang. Ez utóbbiak közül valószínűleg helyi témát dolgoz fel a műkedvelők által 1921-ben előadott „A váraljai harangok" című.

314 Életrajzi adatainak összegyűjtését Bánáti Zoltán és Magyar Sándor kezdte meg a közelmúltban.

315 3. Tamás Menyhért „Mérleges idő" című kisregényében találunk egy utalást a telepesek és a svábok konfliktusára: „Váralján a Földigénylő Bizottságot állították félre."

316-A Völ gységben Váralján került sor először „próba"-kitelepítésre, vagyonelkobzásra 1945 tavaszán.

317 Závod 1. Varadi Antal Závodon született 1854. május 2-án. Verseinek, elbeszéléseinek, regényeinek, színműveinek helyi vonatkozásai nincsenek. - „Ifjúságom" című életrajzi munkájában mondja el a család závodi és teveli éveit. — Apja betegsége miatt költöznek le Budáról a Závod és Tevel közötti malomépületbe. 1855 novemberében meghal az édesapja. Olyan beteg, hogy őt is halottnak hiszik. Egy öree sváb néni fedezi fel rajta az élet jeleit. - 1857-ben beköltöznek Tevéire. Nevét Wéber-ről magyarosította, 1873-ban. Tolna megye mint nagy szülöttét tartotta számon.

320 Szülőházán a Petőfi Társaság helyezett el emléktáblát 1935-ben.

321 Zomba 1. Vörösmarty Mihály „Zalán futásá"-nak 8. éneke az alpári síkon megütköző görög-bolgár és magyar csapatok harcát írja le. Egyik jelenetében a bolgár Viddin lecsap a magyarokra, s „...Ómba fejét megtörte halálos ütéssel..." - Az irodalmi névadás Zomba helységneve alapján történt.

322 2. Mikszáth Kálmán „Különös házasság" című regényében írta meg bizonyos gróf Dőry Katalin és gróf Buttler János házassági históriáját. Mivel a Zombán lakó Dőryek és a „Pusztadőry" sajt révén Dőripatlan ún. eszmei község ismert volt, a család egyik jeles tagja, dr. Dőry Ferenc - az Országos Levéltár igazgatója - a család történetét kutatva fontosnak tartotta külön könyvben tisztázni a kérdést. Mikszáth ugyanis a Dőry nevet „...belevitte a nagy közönség ismeretvilágába... (ezért) a hallgatás... nem lett volna helyénvaló." - írja. Katalin a családhoz tartozott - állapítja meg végül -, de nem a zombai ágból került ki.

323 A regény történeti forrásairól, Dőry Katalin leánykoráról Féja Géza is írt „Modellek lázadása" címen.

324 3. Babits Mihályt családi kapcsolatok kötötték Zombához. A gyermek Babits anyai nagyanyja Cenci néni, a zombai születésű Hidvégi Rácz Innocencia. Alakját a „Halálfiai" Cenci nénijében örökítette meg.

325 Egy 1927-ben íródott esszéjében könyvtárának zombai darabját említi: „...Egy Officium Rákóczianum-ban más dátum áll: In Zombam veni... az évszámra most nem emlékszem. Egy dédapám élt Zombán."

326 4. Darvas József'híres szociográfiája, „A legnagyobb magyar falu", ezekkel a szavakkal kezdődik: „Orosháza aránylag fiatal település, 1744-ben alapította néhány, a Tolna megyei Zomba nevű községből vallása miatt elüldözött evangélikus család." Hajdú Mihály tanulmánya óta tudjuk, hogy Orosháza alapítói nemcsak a zombaiak, hanem a megye számos falujából áttelepülő - szorongatott 343