Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

Tamás Menyhért regényei oly gazdagok kisdorogi utalásokban, hogy a teljességre törekvés külön feldolgozást kívánna. Ladomány 1. Garay János „Csatár" című hőskölteményében harcoló hőseit Tolna megyei helynevek után nevezte el. így a következő másfél verssorban is: „Kartalan ősz Lodomány 's fogait vicsorítja leszabdalt/Ajka keservében."

234 Lengyel 1. Tamás Menyhért „Mérleges idő" című regényében az öreg Naumann mondja Sebestyén Lajosnak: „Én is lenni a lentyeli kastély, látni, amit látni, nem tenni különpsék volkspundos és matyar sváp között, egyformán nézni ránk, háporus pünösökre." Az internált Volksbund-tagok lelkiállapotát pedig így rajzolja: „Az etyik mérkes, a másik puslakod, a harmadik própál szökni, pujkálni erdő, vaty menni faluról falu, felpujtani azok..."

235 Ismeretes, hogy a lengyeli Aponnyi kastélyt 1945 áprilisától internáló tábornak használták, ahová a volt volksbundista, vagy annak vélt férfiakat hajtották családjukkal, gyerekekkel és öregekkel egyetemben. Egyes adatok szerint mintegy 20 000 ember járta meg Lengyelt. A „látni, amit látni" kitétel a fiatal - Josef Wirth által suhancoknak és rámenős fickóknak nevezett - táborőrök visszaéléseire utal, melyek közül az ún. tollas szoba a leghírhedtebb.

236 2. Illyés Sándor „Vihar után szivárvány" című regénye is említi az internálótábort. Míg a svábok Lengyelben voltak, megtörtént a lakásból való kimozdítás, a „rátelepítés". Az átmeneti állapot a kitelepítésig tartott. Illés szerint a svábok a táborból „nap mint nap kiszöktek", akárcsak később, a bevagonírozáskor. Úgymond: „...senki nem kereste őket, senki nem törődött velük... kihúzták a nevüket a lakók névsorából..."

237 3. Czakó Gábor „Iskolavár" című regénye a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskolában játszódik, bár ez így említve nincs. Zendülés tör ki a diákparlamenten. A diákság „legalább egyszer megmutatta", a dirinek, akit a háta megett csak „Kapó Kornél"-nak neveztek. Ez a történet lehetőséget ad egy tanintézet légkörének bemutatására. A konfliktus a frissen érkezett és illúziókkal teli kezdő tanár Karácsony Sándor, nem véletlen a név! - fegyelmi elbocsátásával zárul.

238 Lengyel neve nem hangzik el. A hely leírása és több más, kis részlet azonban idevalósi! „A falu a templomdombon túl szétterült. A községháza előtti térből öt utca vezetett kifelé. Mintha egy nagy kéz tenyerelt volna a házak közé. A »hüvelykujjon« indultak tovább, amely egy darabon a kastélypark mellett húzódott..." Egyezik az igazgatói iroda rajza: a tacskólábú rokokó íróasztallal, mely az épület egykori gazdáinak hagyatéka.

240 A regény valóságalapjának keresése korai volna, mindenesetre érdekes darabja kis völgységi irodalomtörténetünknek! Magyaregregy 1. Náray Antal 1824-ben megjelent „Maré Vára" című regényének egyik helyszíne a Mátyás korabeli Márévár. - Maré mezőváros a középkori Tolna vármegyében feküdt. Egregy ma is a történeti Völgységhez tartozónak vallja magát. - Maré vára azonban már a Mecsekben van, ezért csak említést teszünk 335