Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

a regényről. Náray Antal - aki a közeli Győrében született - pontosan tudta a tájföldrajzi határokat. Ezért írja: „Hogy Baranyának határaihoz s a völgységbe értenek, már ott várakoztak reájok hiv Tisztjei, s jobbágyai... Mindezektől késértetve eljutottak végre a Mecsek hátához, s Nyárády még távolról megmutatta... Marénak magasan emelkedett tornyait, és mind a ketten a boldog jövendő édes képzelésében merengtenek."

242 A főhős - Nyárády - az egregyi határban lévő Ny arád elpusztult falu nyomán kapta irodalmi nevét. 2. Gárdonyi Géza az „Egri csillagok" írása közben nem kapott kellő felvilágosítást Pécs polgármesterétől Bornemissza Gergely pécsi származását illetően.

243 Ezért a fantáziájával teremtette meg a szülőhely hiteles hangulatát: „Az a kis falu, ahová a két gyermek való, a Mecsek egy völgyében rejlik... Az út meredek, szekérnyom nincs. Torony sincs. Az emberek élnek, halnak a kis rejtek-faluban, mint az erdei bogarak. Gergő gyereknek az apja kovács volt Pécsett, de már meghalt. Az asszony Keresztesfalvára húzódott az apjával, egy öreg paraszttal, aki harcolt még a Dózsa György lázadásában. Azért is talált menedéket a falu uránál, Ceceynél."

244 A regényben csak a „pécsi országút" szerepel, amikor Móré László feltűnik, a Palotán lévő Móré várát említik, s nem Maré várát Baranyából! Bár Móré ezt a vidéket is ismeri, úgymond, hat évvel ezelőtt járt a mecseki falucskában. - Gárdonyi tehát helyrajzában mellőzte a meseszövésébe nem illő részleteket, míg a mecseki patakot, a „vápában szekérfordulatnyi tavacskává szélesült vizet" - ahol a két kisgyermek fürdött - pontosan leírta. Hasonlóan hű az országút melletti szikla leírása, ahonnan Tulipán és Gergő megleste volt a Mecseken átvonuló török hadat. Gárdonyi így hitelesíti a történetet: „A szikla az országút mellett ma is áll. Körülbelül ötembernyi magasságú. A tetejéről végiglátni az országutat le a vadkörtefáig..."

245 Nagy Sándor kutatásaiból tudjuk, hogyan használta fel Gárdonyi egy török levélíró panaszát - hogy ti. „az Meczeky wtatys alyak az kyraly zolgay... - átgyúrva ezt és más levelek tartalmát „élő történetté". Az pedig szintén tény, hogy a Mecseken vonult át török hadsereg, hiszen tudjuk, hogy 1543-ban a Mecseken átjőve vette be a török előbb Maré-, majd Szász várát, végül csatlakozott az Anyavárát

247 ostromló hadhoz.

248 A Völgységi patak Magyaregregytől délre, a Mecsekben ered, magába fogadja a környék kisebb vizeit.

249 Gárdonyi valahol e patakok valamelyikénél indítja az „Egri csillagok" történetét. A mecseki turistatérképen a Várvölgyben, Márévár közelében találjuk a „Gergely-Éva forrást". Természetesen újabb keletű elnevezéssel, utólag hitelesítve Gárdonyi költői fantáziáját. 3. Dénes Gizella írónő első, 1920-ban megjelent elbeszéléskötetében feltűnik Magyaregregy: „A Mecsek mögött húzódott meg félénken és elhagyottan a kis magyar falu. Olyan lerongyolt, kicsit tunya, de szent és őszintén falu." - írja róla. Megredítő számukra: a szomszéd falu határában - Szentlászlónál, a Máréváron túl - ott húzódik a demarkációs vonal, az új határ!

250 Áthallik túlról a szerb guzlica-hang. „A kántor úr aszonta, azér ver bennünket az Úristen, hogy elhagytuk a régi gúnyát és a régi böcsületet is.." Advent első napján fogadalmat tesznek, visszatérnek a „fajmagyar" ruhához, becsülethez. Ez a „Magyar advent." - Kis legenda - mondja az alcím.

251 4. Dénes Gizella 1934-ben megjelent „Asszonyok a hegyek között" című műve a regénybeli mecseki falucskában, Hegysarlóson játszódik.

252 Egy öregaszszony, Tömbi Juli néni elmeséli csodálatos gyúgyulásának történetét. Tizenkét esztendős koráig vak volt, mindent megpróbáltak vele. „Akkoriban kezdték emlegetni, hogy egy fiatal lány az egregyi szőlösdombok alatt a kis forrásban Má336