Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)
A Sión túl van „A Tisztartói kastély mely 8 szobákbul és konyhábul álló, éhez vagyon haszon kert, melyek a Sióra ütköznek. Mindjárt ezen kastély mellett Észak felül helyheztetve vagyon a számtartói lakás mely egészen Cserép Sindöl alá véve vagyon és áll 6 szobákbul, egy konyhábul, kamarábul, Pintzebül, Istálóbul és egy kotsi szinbül, éhez a Sio parton két kert vagyon." Hasonlónak írja le az uradalmi ügyész és két szobával kisebbnek az ispán lakóházát, valamint az uradalmi ügyvédét, amely 5 szobás volt. Ötszobás házban lakott a kasznár is, ez a ház a Kálvária dombjának lábánál állott. Az ispáni házról az olvasható az összeírásban, hogy „ha azon Czintza folyó reguláztatni nem fog, kárt vallani fog", a patak vize miatt pincét sem lehetett alatta építeni, emiatt „A Kálvária hegy oldalában Pintzék ásattattak." Külön említi még a magtárrá alakított váron kívüli urasági istállót. „A városban lévő Lakások többnyire magyarok, Mestereknek nagyobb része németekbül áll. Plébános lakása Templomhoz közel áll. Oskola mester is itten lakik. Az ide való Templomnak a Tsekély csöngetyü pénzen kívül, mely Esztendői által mintegy 40 forintra mehet, más egyébb jövedelmi nintsen... Vagyon itt Vendégfogadó, mely hét szobákbul, konyhábul, pintzebül és 40 Lóra való vendég Istállóbul és kotsi szinbül áll; mind ezen épületek jó Materiálékbul föl állítva és fa sindellyel bé tetézve vannak, Ao. 1798 épült meg." Eddig tart az összeírás Ozorára vonatkozó része, amelyet az innét kezelt többi birtoktest, a pincehelyi, a tamási, a dombóvári és a kaposvári uradalmak részletes leírása követ. 142 Ozorán és uradalmában természetesen később, a 19. században is folyt uradalmi építkezés, ennek nyomait a község házai ma is mutatják, ismertetésük azonban meghaladja ennek a tanulmánynak a témáját. Építészettörténeti összefoglalás Az eddig vázolt egy évszázados és három megye területére terjedő építkezés irányítója az Esterházy hitbizománynak a Balatontól délre elterülő uradalmait igazgató ozorai kerületi felügyelőség volt. A felügyelőséget 1712-ben alapították, ekkor került élére Egry László inspektor és ekkor lett a székhelye Ozora. Addig az egyes uradalmakat a késői középkorban kialakult, egykor várral rendelkező központokba, Tamásiba, Döbröközre, Dombóvárra, Kaposvárra kinevezett tiszttartók vezették. 1712 előtt Ozora nem viselt központi szerepet, a század elejétől folyó újjáépítésről szóló adatok nyomán úgy tűnik, azt eleinte a kedvezőbb fekvésű Pincehelynek szánták. 143 Az ozora-pincehelyi, a tamási, a dombóvári, a kaposvári és a szentlőrinci uradalmakat magába foglaló ozorai kerületi felügyelőség, az inspektorátus személyzete az azt vezető inspektor mellett a központ készpénz- és természetbeni számadásait végző számtartóból, az ő munkáját ellenőrző számvevőből, a készpénzt és a hiteleket kezelő, pénzügyi mérleget készítő pénztárosból állott, mellettük írnokok és gyakornokok dolgoztak. Ők alkották az ügyeket intéző kerületi tisztiszéket, amelynek hetenkint tartott ülésein a tárgyalásra kerülő témák szerint vehetett részt az egyes uradalmakat vezető tiszttartó, a keze alá tartozó kasznárral és sáfárral, valamint minden esetben az uradalmi ügyész. A nem kis létszámú uradalmi tisztikarhoz tartozott a század közepétől az ozorai ügyvéd és a mérnök, esetleg az állandóan fizetett orvos. 144 Az egyes uradalmak élén álló tiszttartó mellett a már említett kasznár és sáfár 245
