Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)

A Sión túl van „A Tisztartói kastély mely 8 szobákbul és konyhábul álló, éhez vagyon haszon kert, melyek a Sióra ütköznek. Mindjárt ezen kastély mellett Észak felül helyheztetve vagyon a számtartói lakás mely egészen Cserép Sindöl alá véve vagyon és áll 6 szobákbul, egy konyhábul, kamarábul, Pintzebül, Istálóbul és egy kotsi szinbül, éhez a Sio parton két kert vagyon." Hasonlónak írja le az uradalmi ügyész és két szobával kisebbnek az ispán lakóházát, valamint az uradalmi ügyvé­dét, amely 5 szobás volt. Ötszobás házban lakott a kasznár is, ez a ház a Kálvária dombjának lábánál állott. Az ispáni házról az olvasható az összeírásban, hogy „ha azon Czintza folyó reguláztatni nem fog, kárt vallani fog", a patak vize miatt pincét sem lehetett alatta építeni, emiatt „A Kálvária hegy oldalában Pintzék ásattattak." Külön említi még a magtárrá alakított váron kívüli urasági istállót. „A városban lévő Lakások többnyire magyarok, Mestereknek nagyobb része németekbül áll. Plébános lakása Templomhoz közel áll. Oskola mester is itten la­kik. Az ide való Templomnak a Tsekély csöngetyü pénzen kívül, mely Esztendői által mintegy 40 forintra mehet, más egyébb jövedelmi nintsen... Vagyon itt Ven­dégfogadó, mely hét szobákbul, konyhábul, pintzebül és 40 Lóra való vendég Istál­lóbul és kotsi szinbül áll; mind ezen épületek jó Materiálékbul föl állítva és fa sin­dellyel bé tetézve vannak, Ao. 1798 épült meg." Eddig tart az összeírás Ozorára vonatkozó része, amelyet az innét kezelt többi birtoktest, a pincehelyi, a tamási, a dombóvári és a kaposvári uradalmak részletes leírása követ. 142 Ozorán és uradalmában természetesen később, a 19. században is folyt uradal­mi építkezés, ennek nyomait a község házai ma is mutatják, ismertetésük azonban meghaladja ennek a tanulmánynak a témáját. Építészettörténeti összefoglalás Az eddig vázolt egy évszázados és három megye területére terjedő építkezés irányítója az Esterházy hitbizománynak a Balatontól délre elterülő uradalmait igazgató ozorai kerületi felügyelőség volt. A felügyelőséget 1712-ben alapították, ekkor került élére Egry László inspektor és ekkor lett a székhelye Ozora. Addig az egyes uradalmakat a késői középkorban kialakult, egykor várral rendelkező köz­pontokba, Tamásiba, Döbröközre, Dombóvárra, Kaposvárra kinevezett tiszttartók vezették. 1712 előtt Ozora nem viselt központi szerepet, a század elejétől folyó új­jáépítésről szóló adatok nyomán úgy tűnik, azt eleinte a kedvezőbb fekvésű Pince­helynek szánták. 143 Az ozora-pincehelyi, a tamási, a dombóvári, a kaposvári és a szentlőrinci ura­dalmakat magába foglaló ozorai kerületi felügyelőség, az inspektorátus személyze­te az azt vezető inspektor mellett a központ készpénz- és természetbeni számadá­sait végző számtartóból, az ő munkáját ellenőrző számvevőből, a készpénzt és a hi­teleket kezelő, pénzügyi mérleget készítő pénztárosból állott, mellettük írnokok és gyakornokok dolgoztak. Ők alkották az ügyeket intéző kerületi tisztiszéket, amely­nek hetenkint tartott ülésein a tárgyalásra kerülő témák szerint vehetett részt az egyes uradalmakat vezető tiszttartó, a keze alá tartozó kasznárral és sáfárral, vala­mint minden esetben az uradalmi ügyész. A nem kis létszámú uradalmi tisztikar­hoz tartozott a század közepétől az ozorai ügyvéd és a mérnök, esetleg az állan­dóan fizetett orvos. 144 Az egyes uradalmak élén álló tiszttartó mellett a már említett kasznár és sáfár 245

Next

/
Oldalképek
Tartalom