Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)
Schiess Lajos kismartoni régens 1788 szeptember elején írott jelentése arról beszél, hogy az ozorai kasznárház ősrégi és összedőléssel fenyeget. Újat kellene építeni, egyébként is az uradalmi írnok lakott benne. 133 Az uradalmi épületek felülvizsgálatával ebben az évben már említett Rózsás Ferenc mérnököt bízták meg. Rózsás az uradalmi kőműves- és ácsmester bevonásával december végére a méntelep rendbetételére is tervet és költségvetést készített, 134 ennek nyomán meginduló esetleges építkezésről azonban nem maradt adat. Ismert viszont egy 18. század végi tervrajz a kulcsárház és egy további a vendégfogadó építéséről. Az L alaprajzú és földszintes kulcsárház elrendezése, a rajz kiállítása, rajztechnikája és az épület homlokzata a Johann Kerschhoffer által készített plébániatervekhez hasonlít, a rajzon olvasható, többsoros felirat írásformája pedig azonos Kerschhoffer írásával. Mindezek alapján a kulcsárház terve az általa készítettek közé tartozik 135 (15. ábra). Más kézre vall viszont az „Ozoraj Vendig fogadónak Abrisza" című, szintén aláírás nélküli színezett tussrajz, amely olyan emeletes épületet ábrázol, amelynek U alaprajzú tömbje kerítésfallal zárt udvart ölel körül. 136 Az udvar bal oldalán pilléres és valószínűleg árkádos folyosó mögött konyha, kamra, étterem, a hátsó szárnyban az emeletre vezető kétkarú lépcső, a kocsiáthajtós kapualj és három további helyiség, ebből kettő utcai bejárattal üzlet. A harmadik szárnyban istálló van. Az udvar közepén négyszer három oszlopot jelöl a rajz, ez a tetővel fedett kocsiszín. Az L alaprajzú emeleten a pilléres udvari folyosóról nyolc szoba nyílik. A fogadó megépüléséről sem maradt adat (16. ábra). 1779-ből származik az inspektori lakóházon dolgozó mesterek számadása, amely arról tanúskodik, hogy az 1777-1778-ban ott folytatott építkezés akkorra befejeződött. 137 A számadás aláírója Anton Regele asztalosmester, Johann Georg Elyas kovácsmester és Joseph Spengler üveges özvegye, akik nem lehettek helybeliek. Helybeli, tehát az uradalomhoz tartozó volt viszont az a Jacob Ulbrich kőművesmester, aki 1778-ban Mathias Gleis kaposvári ácsmesterrel Szakcs templomának tervrajzait készítette, 138 1792-ben pedig a szilasi vendégfogadó melléképületeihez adott tervet és költségvetést az ottani Zichy uradalom számára. 139 A sok épülettel rendelkező uradalmi központról ad rövid leíró tájékoztatót a 18. század végének két országleírása. Az első Johann Mathias Korabinszky Pozsonyban, 1786-ban megjelent, német nyelvű lexikonja, 140 a másik pedig Vályi András 1799-es, magyar nyelvű leírása. 141 Korabinszky elmondja, hogy az Esterházy hercegek uradalmi központja, tisztviselőinek lakóhelye, és azt, hogy kastélyában a herceg gyakran megfordul. Vályi ennél többet mond: „...régenten Klastromja nevezetesítette; most pedig az Uraságnak szép Kastéllyá,... határja termékeny, vagyonnyai jelesek, szőleje is van." A századvég ozorai épületeiről az uradalom 1798-ban készült összeírás tudósít „Tekintetes Ozorai Uradalomnak le írása de Anno 1798" címmel. Ebben olvasható az a várra vonatkozó és az előbbiekben már idézett adat, amely szerint ebben az esztendőben építették végleg magtárrá a várat, s benne csak az uradalmi pénztár, pincéjében a börtön és felette a porkoláb lakása maradt. A vár kertje a Sióig húzódik. „Az emiétet Sio vizén két malom áll mindenik alul csapó, háromkerekű az amelly a városhoz legközelebb vagyon Szitás malom, a túlsó pedig... Korpás. Ezen malmok mellett lévő gáton az ország útja megyén Veszprém, Fehérvár és Földvár felé." 244
