Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)

idézett adatok, amelyek szerint már 1746-ban az ozorai tiszttartó terjesztette fel az új malom tervét és költségvetését, valamint Esterházy Pál Antalnak az az 1750. évi rendelete, amelyben előírta a tervek és költségvetések egyidejű felterjesztését és az az 1752-ben kiadott rendelkezése, amelynek értelmében az eléje utalt tervrajzokat és költségvetéseket nemcsak az azokat készítő mesterembereknek, hanem a tiszttartóknak is alá kellett írniuk. A kismartoni hitbizományi központ csupán ellenőrizte az engedélyezett építkezéseket a helyszínre küldött szakembereivel, amint az az ozorai vadaskert esetében Jakoby Miklós leküldésével történt.

112 1762-ben elhunyt Ozora földesura, Esterházy Pál Antal herceg. A majorátus örököse öccse, a később „fényes" jelzővel illetett Miklós, Fertőd kastélyának későbbi építtetője lett. Az ott folytatott nagyszabású építkezéseknek tulajdonítható, hogy Ozorán hosszú évekig nem folyt építkezés. 1764-ből maradt fenn egy olyan központi utasítás, amelyben Miklós herceg elrendelte, hogy a tiszttartók fordítsanak nagyobb gondot a kastélyok fenntartására.

113 az ozorai jószágkormányzóság irataiban azonban az 1770-es évekig nem maradt nyoma kastélyépítésnek. A várkastély, amelynek egy része már magtárként szolgált, jó állapotban volt, mert amikor 1770. július elején az uradalom élére új inspektort iktattak, az ünnepélyes beiktatást, az ezt követő fogadást és díszebédet, az esti táncmulatságot ott tartották.

114 Ezt meglőzően „Az egész Dominiumbéli Uji Polgárok egy nap a vár mellett lévő kertet tisztogatták és fákat ültettek."

115 A vár körül tehát park volt. Az új, meg nem nevezett, talán Eötvös Pál inspektorai azonosítható ozorai uradalmi felügyelő működésének idejéhez fűződik a vár újabb átépítése. Az erről szóló adatok rendkívül szűkszavúak. 1772 augusztusában az épületben új pincét építettek, ez a jelenlegi bejárati szárny alatti barokk pincével azonosítható. A kismartoni jószágkormányzói hivatal utasítása szerint annak elkészülte után kellett megkezdeni a bejárati szárny udvari oldalán árkádos folyosó építését, ugyanott az új szobák belső kialakítását.

116 Az elmúlt években végzett falkutatás tanúsága szerint a vár déli pincéje valóban együtt épült az udvari, emeletes, háromívű árkáddal és az amögötti szobákkal. Az átalakítás ugyanakkor összefüggött a magtár céljára való végleges átépítéssel. Nagy régens Eszterházán, 1775-ben kelt rendelete értelmében az új szárnyban helyezték el az uradalmi könyvelőséget és levéltárat.

117 A május 26-án készített épületösszeírás még 16 szobát és 4 konyhát talált a várban, rajtuk kívül az uradalmi borospince, a börtön és a pénztár volt ott. A felső három szinten gabonát tároltak.

118 1782-ben azt jelentették a kismartoni központnak, hogy a vár helyiségeit nem lehet fűteni, az irodákat tehát kénytelenek kiköltöztetni, 1788-ban pedig azt, hogy a tető rossz állapota miatt az épület még magtárnak sem használható.

119 Az uradalom 1798-as összeírásából tudható meg a magtárrá történt végleges átépítés: „... ezen vár a folyó 1798-ik Esztendőben Tettes Szép Lajos Regens Urnák kormányzása alatt új formára öntelődni kezdett, ..."

120 Ekkor már csak a porkoláb lakott ott a börtön felett és az uradalmi pénztár székelt benne, földszintjét gyapjú és dohány, felső szintjeit gabona tárolására használták. Az ozorai vár ismert későbarokk magtár formája tehát az 1772-ben és az 1798ban történt építkezések eredményeképpen jött létre. Az előzőben épült be a déli szárny az udvari háromíves árkáddal, a bejárati középső rész megemelésével és a legfelső magtárszinttel, az utóbbiban pedig az emeleti helyiségek egybebontásával, a máig is meglevő tetőszerkezet építésével alakult ki végleges képe. 242