Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)
rint a négyzetes alaprajzú, zártudvaros középkori várból olyan U alaprajzú, kétemeletes kastélyt alakítottak, amelynek az 1686-ban ágyúlövésektől ledőltnek írt déli szárnyát nem építették újjá, csak külső falát hagyták meg és abban a mai kőkeretes barokk kaput helyezték el. A kapu fölé kis torony épült és az egész bejárati építményt kettős falsávokkal keretezték, fent valószínűleg háromszögű oromzattal zárták le. A kapun belépve, a torony alatt a jelenlegi boltozott kapualj vezetett a három oldalról szárnyakkal beépített udvarra. A barokk kastély építéséhez a romos középkori falakat az épület jelenleg látható magasságáig visszabontották, eredetileg ugyanis jóval magasabb volt, és ott a mai párkányt megépítve helyeztek rá új tetőt. A középkori épületből csupán az északi szárny alatti, dongaboltozatos pince maradt változatlan. Eredeti lejáratát ennek is befalazták, a keleti szárny alatt új pincét mélyítettek melléje, és abban alakítottak ki új lépcsőt. A földszinten általában megmaradtak a középkori osztófalak, itt az átalakítás kisebb mértékű volt, mint az emeleten. Ott a fél évszázada felhasználatlan épületben a belső falak bizonyára annyira tönkrementek, hogy azokat le kellett bontani. Elbontották a középkori boltozatokat is, bár ezekből az 1730-as évekre nem sok maradhatott meg. Helyettük mindkét szintet újraboltozták, fiókos barokk dongaboltozatokkal fedték. A földszinti helyiségek belső magasságán alig változtattak, az emeletet azonban alacsonyabbra vették, hogy felette kialakítható legyen a második emelet. Az utóbbit vízszintes fafödémmel fedték. Az így megépített barokk kastélyt egyszerű eszközökkel, nem különösképpen díszes formával alakították ki. Homlokzatait simára vakolták, az épület sarkait a vakolásba karcolt kváderkő utánzatokkal díszítették. Az új helyiségbeosztásnak megfelelően a középkori külső falakba új ablakokat vágtak, a középkoriakat pedig vagy befalazták, vagy átalakították. Az udvari falak csekély kivétellel teljesen újak. Az emeletek megközelítésére az udvar mind a négy oldalán körbefutó, fából ácsolt és fakorlátos, fedett függőfolyosót készítettek. A földszint ma is álló, barokk boltozatú helyiségei, az emeleti falak és boltozatok kutatás során megtalált lenyomatai, a földszinten megmaradt kőkeretes kandalló és két első emeleti ajtónyílás gazdagon faragott fakerete azt bizonyítja, hogy az egyszerű tömegű, simára vakolt homlokzatú és szerény megjelenésű épület belsejében nagyon is előkelő és reprezentatív terek lehettek. Később a század közepe után építették meg a déli szárnyat, a kaputorony két oldalára emelt egy-egy helyiséggel. Az ezek mennyezetén talált stukkókeretek lenyomatai és a kaputorony emeletén feltárt, színes rokokó falfestés az épület egykor díszes belső kialakításának emlékei. Az egykori várat övező falszoros helyére telepített parkkal az új barokk kastély középkori elődjéhez hasonlóan magasodott a körülötte levő település házai fölé. Lakói, a jószágkormányzóság tisztségviselői mellett itt kaptak helyet azok hivatalai, itt volt az uradalmi börtön, itt ülésezett a földesúri bíróság, de ide gyűjtötték az uradalom bortermését és egyes helyiségeiben már a század első felében is gabonát tároltak. 33 A vár újjáépítésének idején épült fel az alatta levő alacsonyabb dombon a falu temploma. A várhoz hasonlóan ez is középkori eredetű volt, a 18. század elejére azonban azzal együtt romos állapotú. 34 Erdődy György az ozorai plébános kérésére 1725 őszén rendelte el, hogy Ery László inspektor tervrajzot és költségvetést készíttessen újjáépítéséhez és az uradalom támogassa annak megvalósítását. 35 A templom tervrajza megmaradt. Évszám nincs rajta, a mellette levő iratok azonban 234