Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Kőhegyi Mihály: Adagok Bogyiszló történetéhez
Mindezt Johann Nikolaus Flämitzer császári hadbíró írta meg, akinek ítélkeznie kellett a súlyosabb esetek felett. Neki, a szem- és fültanúnak igazán elhihetjük a mondottakat. 89 A visszaélésekről 1686-ban Eszterházy Pál nádor magának a királynak tett panaszt levélben, és felteszi a kérdést: Csoda-e, ha a föld népe elfut, s hihető-e, hogy Magyarországból e gazdálkodással más legyen, mint vadon termő, sivár puszta, melyen csak a fenevad kóborol? 90 1690-ben, hatévi dicsőség és siker után vereségek következtek. Belgrádot újra fel kellett adni. 91 A törököt támogató francia király nyugati támadása és a török új erőfeszítése nemcsak megosztotta a szövetségesek erejét, hanem lelassította, még egy évtizedig tartó, változó szerencséjű háborúvá húzta el a felszabadító hadjáratot. A török hatalom megerősödése szerencsénkre csak átmeneti volt. Az 1697-es év döntő fordulatot jelentett a felszabadító háborúk történetében. Ekkor ugyanis az egymással civakodó, egymás sikereire féltékeny, jórészt tehetségtelen hadvezérek helyett Savoyai Eugen került az egyesült seregek élére. 92 Az újonnan kinevezett fővezér kitűnően ismerte a vidéket, hiszen évek óta részt vett a hadjáratokban. 93 Látta, hogy a katonák élelmezése akadozik. Éppen ezért Szegeden és Baján nagyobb katonai raktárakat állított fel. így gondoskodott a parlagon heverő, élelmiszerhiányban szenvedő Bácskában az utánpótlásról. 94 A felső vidékekről és az örökös tartományokból szállítandó készleteket a Dunán kellett levinni Bajára. Innen osztották azután szét a kisebb raktárakba, sőt Szegedre is innen vitték. így lett Baja elsőrangú katonai hely. A végső leszámolást előkészítendő, 1697-ben már közvetlenül jégolvadás után befutnak ide a szállító hajók. 95 Júliusban már a csapatok is itt táboroztak, s az átkeléshez a Mohácsi-szigeten hidat vertek. 96 Augusztusban pedig a brandenburgiak menetelnek Kecskemétről dél felé. 97 Időközben a török Titelt bevette, és Szeged ellen vonult. A császáriak kénytelenek voltak a város felmentésére sietni, s ezért a Tiszán (valahol Szőreg táján) hidat készültek verni. Augusztus 22-én azt jelentik, hogy a hídhoz szükséges anyagot, melyet 100 kocsi hoz Bajáról, minden órában várják. 98 Néhány héttel később (szeptember 14.) Savoyai Eugen döntő győzelmet aratott Zentánál." Mintegy 30 ezer török pusztult el, a szultán egész tábora és számtalan kincse a győzők birtokába került. A zentai csata természetszerűen vonta maga után a magyar területek terjes felszabadítását. A győztes csapatok november végén téli szállásaikra mentek. Baja, Zombor, Halas és Kalocsa környékére 500 lovast irányítottak. Magánházaknál szállásolták el őket. 100 A másfél évtizeden át tartó háború során mindkét fél kimerült, a harcok folytatását egyik sem óhajtotta. A létrejött karlócai béke 16 esztendei véres küzdelemnek vetett véget. A főúrinak aligha nevezhető kis Duna-parti faházban kötött béke (1699) hírét indulni kész futárok gyors lovakon vitték távoli országokba. Az új szerződés gyökerestől forgatta fel Délkelet-Európa hatalmi viszonyait, több ezer mérföldet metszett le Törökország óriási testéből. A mohamedánság megszűnt nemzetközi veszedelem lenni, elvesztette európai túlsúlyát és egykori szörnyű félelmetességét. 101 Ám a területet nem a magyar király, hanem a német császár szerezte vissza. A békekötés tárgyalásaiban egyetlen magyar sem vett részt. Magyarországról szó sem esett az okmányban. Mindenütt „császári, császári birtok, császári alattvalók" kifejezésekkel találkozunk. 102 Pedig Buda visszavételében és a rákövetkező harcok során mindenesetre nagyobb részük volt a magyaroknak, mint amennyit utóbb elismertek. 103 A törökkel 150 éven át harcoló magyarok most mégis háttérbe szorultak, a győzelem a császáré lett, s ennek következményei a későbbiekben meg is látszottak. 213
