Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

A teljesen eladósodott Salamon Elek birtokainak zöme a paksi határban feküdt. Felsőalapi jószága zálogban volt, 270 holdnyi dunaszentgyörgyi birtokát Vizsolyi János vásárolta meg. Ugyanitt, mint arról már szó volt, 80 holdat vásárolt Csapó Vilmostól 1847-ben.

253 Betsky Lajos 1848-ban eladta Gebhardt Gibartnak 1/96 paksi részbirtokát (kb. 300 hold) 16000 pft-ért. A közbirtokosság legnagyobb birtokszerzőjéről, Szeniczey Ferencről Csapó Vilmos kapcsán már szóltunk. Szeniczey is jórészt kölcsönből vásárolta több mint 1000 holdas birtokát 1847-ben, vállalt kötelezettsége ellenére 1850 helyett csak 1858-ban, hosszú pereskedés után törlesztette fizetési hátralékát, 42420 pft-ot.

254 A birtokok adásvétele a Dőry nemzetségnél is döntően a családon belül zajlott. A 18. században a zombai uradalom megszerzésével a családi birtokok súlypontja Tolna megyébe helyeződött át, ezt követően megindult - más, messzi vidékekről érkezett családokhoz hasonlóan - a távoli kisebb birtokok lassú lemorzsolódása. Dőry Ádámné, szül. Polányi Klára halála után örökösei 20 000 Ft-ért eladták a Zala megyében fekvő báti szőlőt. 1840-ben a gr. Aichelburg Ferencné, szül. Dőry Jusztina eladta vági (Sopron m.) részjószágát.

255 Dőry Gábor tb. pécsi kanonok, sárszentlőrinci plébános még életében eladta a maga birtokrészét öccsének, Dőry Istvánnak. 1831-ben családi ülésen osztották fel Dőry Gábor hagyatékát. Egy oldalági örökösre 3000 pft jutott, 8 örökössel számolva vagyonának értéke 24 000 pft-ot tett ki.

256 Dőry István fia, György szorongatott anyagi helyzetében 1838-ban zálogba adott 200 hold szántót 3 évre unokatestvérének Dőry Gábornak, azzal a kikötéssel, ha 3 év alatt nem váltja ki, akkor további 10 pft/hold ráfizetésével végleg birtokába kerül a kérdéses földterület. Erre 1841-ig nem került sor, így Dőry Gábor 57 pft 30 kr holdankénti áron végleg a zálog birtokába jutott. Dőry Gábor tőkeerejét fokozta, hogy 1830-ban feleségül vette a nemzetség leggazdagabb örökösnőjét, Dőry Pál leányát, Erzsébetet, akinek hozományában ékszerek, gyöngyök, házi és konyhai szerek tömege mellett 32 000 Ft tőke is szerepelt.

257 Dőry Gábor sógora, Dőry Miklós a nemzetségi vagyon 1/4 részének tulajdonosa szintén gyarapította vásárlás útján vagyonát. 1829-1834 között Dőry Paulai Ferenc eladósodott örököseitől 270 hold szántót vásárolt.

258 Özv. Dőry Mihályné szül. Gyömörey Anna 1821-ben megvásárolta Csapody Gábor királyi tanácsostól a Zala megyében fekvő kb. 2000 holdas Bucsa és Szenttamás-pusztát 108 000 vft/43 200 pft-ért. Dőryné a vételárat döntően kölcsönökből teremtette elő. 40 000 vft-ot vett fel Tolna megyében a Styrum-Lymburg alapítványtól, 30 000 vft-ot a veszprémi káptalantól. Tolna megyei birtokukat bérbe adta, a gazdasági felszerelést eladták a bérlőknek. Dőry Mihályné és fia Imre - aki a birtokvásárlás kezdeményezője volt - számítása nem vált be, a birtok jövedelme a pénz szűkülése, a terményárak esése miatt nem fedezte az adósságszolgálat terheit. Ezt felismerve Dőry Mihályné 1824-ben eladta Imre fiának és feleségének a 3 éve megvásárolt birtokot. A vételár 84 072 vft/33 628 pft volt. A Styrum-Lymburg alapítványtól felvett kölcsönt Dőry Imre magára vállalta, a veszprémi káptalan 30 000 vft-os kölcsönét felesége hozományából fizették ki. Az özvegy további kikötése volt, hogy Péter és Mihály fia 20 éves koráig, 1837-ig nem hajtanak végre bir61