Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

tokosztályt a Tolna megyei birtokon, s Imre nem részesül jövedelméből sem. Imre vállalta, hogy a szenttamási birtok gazdasági felszereléséből pótolja a bérleti idő le­járta után a zombai birtok eladott fundus instructusát. Dőry Imre is erején felül vál­lalt, 1840-re minden összeomlott körülötte. A Styrum-Lymburg alapítvány a 40 000 vft-os tartozás fejében lefoglalta Tolna megyei birtokát, adóssága kétszere­sen meghaladta a Zala megyei birtok értékét is. 1841-ben felesége felségfolyamod­ványban kérte a közös szerzeménynek számító bucsai és szenttamási birtok meg­osztását, hogy a saját birtokrésze megmeneküljön a végrehajtástól. 259 Csapó Vil­moshoz hasonlóan Dőry Imre esetében is csődött mondott az az elképzelés, amely a birtokvásárlás költségeit a megvásárolt birtok jövedelméből kívánta fedezni. Jeszenszky Károly megvásárolta testvéreitől, Jánostól, Józseftől, Elektől a csibráki családi jószág rájuk eső részét, ily módon a közbirtokosság felének tulajdo­nosává vált. 1825-ben viszont másik testvére, Jeszenszky Miklós tőle vette meg bir­tokának felét 31000 pft-ért, majd Károly halála után megszerezte a birtok másik fe­lét is újabb 31000 pft-ért. 260 A Tolna, Békés, Fejér, Pest megyében fekvő, szétszórt Nedeczky-birtokon Nedeczky György és testvére Hedvig, Csapó Vilmosné osztozott, miután testvé­reiktől megvásárolták osztályrészüket. 261 Bár donatio volt, id. Bartal György mégis 51766 pft-ot fizetett faddi birto­káért. Az 1837-ben betáblázott összeget már két évvel később, 1839-ben kifizette. 261/a Telekkönyv hiányában - az adásvételeket valamely káptalan vagy konvent hitele­sítette -, az 1848 előtti időszakból teljes adatsorok a nemesi birtok adásvételéről nem állnak rendelkezésre. Kísérletet tettünk a rendelkezésünkre álló, erősen hiányos ada­tok összegezésére. Forrásaink egyes esetekben csupán a vásárlás tényét közlik, sok he­lyen hiányzik a vételár vagy a terület nagysága, ill. a vétel időpontja. A földárak ismere­tében következtettünk a vételár ill. a megvásárolt földbirtok nagyságára Adataink eb­ből következően nemcsak hiányosak, hanem pontatlanok is. időszak értékesített terület vételár 1810-20 1821-1830 1831-1840 1841-49 2938 hold 4650 hold 8 870 hold 5369 hold 130975 pft 159063 pft 359445 pft 328773 pft Összesen: 21827 hold 978 256 pft Statisztikánk természetéből következően a valóságos ingatlanforgalom bizo­nyosan meghaladta az általunk kimutatottat. Úgy véljük, hogy így is meggyőzően cáfolja Ruzsás Lajos megállapítását, mely szerint a köznemesség csupán a gabona­konjunktúra időszakában vásárolt földet, a későbbiek során csupán a hitellel ren­delkező nagybirtokosok. 262 A birtokeladásokban szerepet játszott a nemesség egy részének súlyos eladó­sodása, melynek következményeként birtokainak nagy része vagy éppen egésze bí­62

Next

/
Oldalképek
Tartalom