Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

takarítható, jobb minőségű búza termesztését javasolta Csapónak, mert így azonos szállítási költség mellett magasabb értéket juttatnának a tengerhez.

404 Csapó Dánielről kortársai az egyik legkiválóbb mezőgazdaként emlékeztek meg. Házassága révén szerzett tengelici birtoka mellé Baracson vásárolt össze egy uradalmat, Bölcskén bérelte a Tahy család birtokát és bérlet formájában kezelte veje miszlai jószágát is. E körülbelül 10 000 holdas birtokkomplexum mellett 1837-ig Tolna megye első alispánja, több ciklusban országgyűlési követe is volt. Nem térhetett ki számos egyéb megbízás elől sem: volt kiskorúak gyámja, döntőbíró vitás családi birtokosztályoknál, tönkrement birtokostársak sorsának egyengetője. Nem kis feladat egy korosodó, betegeskedő ember számára. Bár az általa kezelt birtokok többórányira feküdtek egymástól, Csapó az egészet egyetlen egységként kezelte, állatokat, takarmányt, igaerőt, munkaeszközöket, vetőmagot csoportosított át igény szerint. E módszer lehetővé tette a fundus instructus optimális kihasználását, az üzemköltségek csökkentését. Kedvezőtlen adottságú tengelici birtokán a futóhomokot akácfák telepítésével kötötte meg. Az 1596 holdas uradalomban 840 hold volt a szántó, 240 hold a rét, 511 hold a legelő, 5 hold a szőlőterület nagysága. 3176 hold nagyságú baracsi birtokát a rendezés során 4 majorságra osztotta fel, a legkisebb 526 hold, a legnagyobb 935 hold volt. A rét és legelő együttes nagysága 553 holdat tett ki. A szántók mindegyikét 10 nyomásra osztotta. 360 holdat hasított ki lóherföldnek. 1826-ban 80 holdat vetettek be zabosbükkönnyel. 1844-ben a baracsi birtokon 50 szekér lucerna, 280 szekér lóhere, 80 szekér széna, 2050 csomó zabosbükköny termett. A termesztett szálastakarmány mennyisége tehát többszörösen felülmúlta a rétek szénatermését. Bár számszerű adataink nincsenek, Tengelicen is folytattak lucerna-, lóhere-, bükköny- és csalamádétermesztést. Takarmánynövények - és természetesen gabona - mellett más növényi kultúrákkal is foglalkozott Csapó, nemesített, többnyire külföldről hozatott fajták meghonosításával. Vetőmagnak bánáti búzát vásárolt, a dohánymagot Amerikából, a szőlőoltványokat Kiss Pál segítségével szintén külföldről hozatta. Baracson 540 db almafát telepített. Jelentős volt a repcetermelés is. Baracson 1826-ban 900 pm, Szentandráson 600 pm termett. A termesztést a következő évtizedekben is folytatták, 1835-ben 480 pm, 1838-ban 700 pm repce termett Baracson.

405 Tengelicen az igaerőt 32 jármos ökör és 6 bivaly biztosította, 1 pár igásállatra tehát 44 hold szántó jutott. Baracson 1831-ben - amikor a birtok még nem érte el végleges nagyságát - 31 pár ökör volt. Csapó tartott ugyan gulyabéli marhákat, hizlalt göbölyöket is, de állattenyésztésének középpontjában a juhtenyésztés állt. A juhok a legelőről is kiszorították a szarvasmarhákat, számukra Csapó legelőt bérelt, egy állatért 3 Ft 30 krajcárt fizetve. Juhállománya Tengelicen 1830 végén 2362 db volt, ez a szám 1844-ben 2950 darabra növekedett. Még az ő - egyébként híres - juhászatában is alacsonyabb volt a nemesített fajta aránya. 1833-ban 425 hagyományos fajtájú báránnyal szemben 218 db a spanyol szaporulat. Csapó folyamatosan javította az állomány összetételét. 1836-ban Morvaországból hozatott birkákat, 1 kosért 80 pft-ot, egy anyajuhért 40 pft-ot fizetett. Juhtenyésztésének rangját jelzi, hogy a szomszédos földbirtokosok, pl. Sztankovánszky Imre tőle szereztek be tenyészállatokat. Bár pontos szá92