Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

hogy vizsgálja meg a kártevőket. Gindly írásában a vetés időpontja és a férgesség között próbált meg összefüggést keresni. A búza üszkösödése ellen a vetőmag mésztejjel való megöntözését, majd átforgatását ajánlotta. Az aszály ellen kapálást javasolt. „Egyveleg" című írásában szinte a gyakorlati mezőgazdaság minden problémáját érintette. A liberális polgár etikája fogalmazódik meg Gindly Rudolf ars poeticájában, mely szerint a gazdaság fejlesztése, a gazdagodás nemcsak személyes érdek, hanem hazafias kötelesség is, személyes példamutatás mások számára.

403 Kiss Pál Bécsben majd Fiúméban hivatalnokoskodva nem maga gazdálkodott miszlai és bikádi birtokán, hanem egy évtizedig bérbe adta apósának, Csapó Dánielnek. Levelezésük alapján betekintést nyerhetünk a birtokon folyó gazdálkodásba, melyre Kiss Pál jobb piacismerete, valamint korszerűbb gépek, jobb vetőmag közvetítése révén maga is erős befolyást gyakorolt. A mintegy 1300 hold összterületű szántó őszi fordulójába búzát és rozsot vetettek. A művelési rendszert, az ugar nagyságát, a trágyázás mértékét nem ismerjük. Nagy mennyiségben, eladásra is termeltek árpát, kukoricát. 1838-ban 3000 pm kukoricát adtak el Pélbe, 1026 pm árpát Tolnára. A kukoricát itt is felesben művelték a jobbágyok. Ugyanebben az évben 487 pm repcét szállítottak a gyönki olajütőkbe. 1834-ben Kiss Pál a lóherföld megnövelését javasolta Csapónak 80 holddal. 1827-ben Kissnek mindössze 20 db jármos ökre volt Miszlán. 1838-ra számuk 46 db-ra emelkedett, igaz közben vásárlás révén birtoka is megnövekedett. Egy pár ökörre ekkor 56 hold szántó jutott. Ez alig magasabb a másutt tapasztaltnál, annak ellenére, hogy 60 5/8 jobbágytelek igaereje állt rendelkezésére Miszla és Némedi községekben. Kiss Pál az igás robotot elsősorban fuvaroztatásra használta fel, mivel Miszla meglehetősen távol feküdt a kereskedelmi központoktól. Jelentős mértékű volt a göbölyöknek a pálinkafőzdére épülő hizlalása. A hízómarhák száma 1827-ben 41 db volt. A birtokvásárlással párhuzamosan növelte a juhállományt is. 1840-ben 5358 font volt a gyapjú mennyisége, ez kb. 3000 db birkának felel meg. Minősége gyenge volt, Csapó gyapjújáért mázsánként 20 Ft-tal többet fizettek, mint az övéért. Fiumei kormányzóként ismerkedett meg közelebbről a selyemtenyésztéssel, majd maga is foglalkozni kezdett vele. Kezdetnek 1837-ben eperfapalántákat hozatott Velencéből. Kiss Pál egy fejlettebb gazdasági közegben élve nagy fogékonyságot tanúsított a technikai újdonságok iránt. Már 1836-ban gőzmalom felállítását tervezte, 1837ben egy cséplőgép modelljét küldte meg gazdatisztjeinek tanulmányozás céljából. 1836-ban burgonyát kásává zúzó gépet és egy napi 300 mérő teljesítményű szecskavágót küldött birtokára. Mivel a gabonapiac érzékeny szeizmográfként reagált a háborús hírekre, bécsi kormányhivatalban dolgozva igyekezett jólértesültségét a terményértékesítésben kamatoztatni. Fiume kormányzójaként kitárult előtte az európai kereskedelem széles horizontja. 1837-ben arról tudósítja apósát, hogy Ogyesszában pestis tört ki, amely nehezíti a gabonakivitelt. Ezt kihasználva a Bánátból 600-800 ezer mérő búzát szállítottak Itáliába és Spanyolországba, s ez várhatóan fel fogja hajtani az árakat. Tisztában volt vele, hogy a szállítási költségek miatt a tolnai búzának kevés esélye lehetett a tengeri kereskedelemben. Mivel a fuvarköltség nem volt meg91