Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)
ges, 2000 Ft-ban szabta meg a felvehető összeg felső határát. Amennyiben fiai túllépnék a 2000 Ft-os határt, a vármegye azonnal zárolja az örökös birtokát. Anyjuk, Polányi Klára 1810-ben bekövetkezett halála után 1811. augusztus 29-én családi összejövetelen birtokosztályt hajtottak végre. Dőry Klárának és Annának 30000-30000 Ft apai örökség jutott, mivel ők az apai birtokból nem részesülhettek. Mind az öt testvérnek - fiúnak, lánynak -jutott az apai örökségből további 14911 Ft. Tetemes volt az anyai örökség is, az 1811. évi leértékelés után is 165 068 Ft-ot tett ki, amelyet az öt testvér között felosztva - kisebb tételeket levonva - további 30000 Ft örökséget jelentett. A leánytestvérek tehát összesen 60000 Ft-ot örököltek pénzben, a fiúk 45 000 Ft-ot pénzben és hozzá több ezer holdas birtokot. Az atyai intelemnek nem volt foganatja. Egyik fia, Ferenc Antal 1817 körül halt meg, egyenesági örökös nélkül. A vagyonon a még életben lévő 3 férfiág osztozott, ifjú Dőry Ádám, Dőry Károlyné és Dőry Pálné révén. A hagyatékot jelentős összeg, 29 436 pft adósság terhelte, melynek fele Dőry Károlynét, 1/4-1/4 része pedig Dőry Pálnét és Dőry Ádámot terhelte. 1826-ban meghal özv. Dőry Károlyné is, az ő hagyatékán ifjú Dőry Ádám és Dőry Pál fia, Miklós osztozott. A Dőry Antal Ferenctől átvett adósságon felül csak viszonylag szerény összegű, 3616 Pft-os adósságot hagyott hátra. Ifj. Dőry Ádám fiú utód nélkül meghalt fivérei birtokával 9167 pft adósságot is kénytelen volt átvállalni. Ezenfelül elköltötte anyjától örökölt 16 377 pft tőkéjét, melynek a végrendelet értelmében csak kamatait élvezhette volna. Tartozásai 21860 pft-ra rúgtak. Adóssága és az elköltött anyai örökség összegéből - 38 237 pft - levonva az öröklött adósságokat 29070 pft deficittel zárult 1834-re Dőry Ádám pénzügyi mérlege. Az eladósodást a férje ellen a vármegyénél panaszt tévő feleség szerint a költséges és felesleges építkezések, pl. a Paradicsompusztán épített kastély, közismerten rossz gazdálkodása, költséges pesti tartózkodásai okozták. Dőry Ádám viszont ivászattal, kártyázással, léha életmóddal, rajta való élősködéssel vádolta már felnőtt 4 fiát. Id. Dőry Ádám korán elhalt Pál fiának örököse Miklós volt. 1829-ben vette át örökségét, amelyet jelentős adósság terhelt. Özv. Dőry Pálnétól 12300 pft, Dőry Károlytól 7360 Pft, Dőry Károlynétól 5360 pft adósságot örökölt. Az anyai adósságok egy része gazdasági befektetések révén keletkezett. Jelentős összegek hiányoztak tőkéiből is, melyet szintén gazdasági felszerelésre, épületekre fordított Dőry Pálné. 198 A betáblázások tanúsága szerint Dőry Miklós 1849-ig további 75 737 pft adósságot csinált. Az új kölcsönök egy részét e régi adósságok törlesztésére fordította. 1835-ben igazolást ad ki számára Tolna vármegye, hogy valamennyi addigi kölcsönét kitábláztatta, mivel ez feltétele volt tervezett kölcsönfelvételének. 199 Tartozásai tehát kisebbek voltak az örökölt és általa felvett hitelek összegénél, és a Dőry Paulai Ferenc örököseitől vásárolt részbirtok a hiányzó gazdasági felszerelés beszerzése, valamint két leánytest\$érének kifizetése is a mérleg másik serpenyőjébe vethető. 200 A Tolna megyei középnemesség eladósodásának okait áttekintve a kortársak önigazoló magyarázkodásaiból a következők szűrhetők ki: a kölcsönök jelentős hányadát a birtokszerzés, -vásárlás, -gyarapítás, a birtok felszerelése, a gazdasági és 48
