Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

testvéreinek, rokonainak. Pénzkihelyezéseiben tehát nem anyagi szempontok vezérelték, s követelései jellegüknél fogva nehezen mobilizálhatók voltak.

189 Legnagyobb összegű adósságai Tolna megyében a Dőry családnak voltak. Az eladósodás még a XVIII. századra nyúlott vissza. Az idősebb ág megalapítója, Ignác tekintélyes, de nem megnevezett összegű adósságokat hagyott hátra a század végén. A kölcsönöket a még régebbi adósságok kifizetésére, a leányági követelések kielégítésére, a birtok megszerzésére, rezidencia, gazdasági épületek építésére, valamint fenntartására fordította.

190 Dőry Ignác 1823-ban elhunyt fia Ferenc már 36 000 pft adósságot hagyott az apainál kilencszer kisebb birtok mellett örököseire Vincére és Károly Gyulára.

191 A birtok adóssággal való terhelése ilyen ütemben nem volt folytatható, Vincére és Károlyra mindössze 6600-6600 pft-ot tábláztak be 1849-ig. Dőry Ignác István fiától származó unokája György 1836-ban még vagyonának per- és tehermentességéről kér igazolást a vármegyétől. Egy nagyobb alapítványi kölcsönt szeretett volna felvenni, hogy az osztályegyezség szerint testvérének, Dőry Katalin férjezett Nagy Sándornénak járó 12000 pft-ot kifizethesse.

192 Ettől kezdve a dolgok rendkívül felgyorsultak. 1841-ig összesen 43 420 pft kölcsönt vett fel, s csupán 10 420 pft-ot törlesztett, vagyis rövid idő alatt 33 000 pft nettó adósságot csinált, melyet semmiféle jelentős vásárlás vagy beruházás nem ellensúlyozott.

193 Dőry József hagyatékát - 300 hold allódium, 5 egész jobbágytelek, 14 zsellér összesen 8526 pft adósság terhelte 1845-ben. Az összegből 3542 pft-ot tett ki az ősi, vagyis az 1825. évi birtokosztálykor már meglévő adósság, a fennmaradó kb. 5000 pft-ot Dőry József maga vette fel. Az új kölcsönből 2840 pft-ot jószágvásárlásra, építkezésre, birtokkiváltásra, 500 pft-ot pedig kiházasításra fordított. Bár az adósság összege középnemesi viszonyok között szerénynek mondható, az alig 500 hold birtokterjedelem mellett 17 pft/hold, az átlagot meghaldó eladósodottság keletkezett. Id. Dőry Mihály szintén Dőry Ignác fia volt. 1817-ben bekövetkezett halálakor fiára, Sándorra mintegy 525 hold földet, valamint 5244 pft adósságot hagyott. A terhek arányos felosztását feltételezve - 4 fia volt - összes adóssága kb. 21000 pft lehetett. Sándor nem csupán a tőkét nem tudta törleszteni, de kétévi kamattal is elmaradt. A Styrum-Lymburg alapítványtól ezért 1828-ban 2 évi fizetési haladékot kért. Az alapítvány hozzájárult az elmaradt kamatok tőkésítéséhez, mivel követeléseinek érvényesítése anyagi romlásba taszította volna a mostoha gazdasági évek által sújtott földbirtokost.

195 Dőry Sándor birtoka Péter öccse magtalan halálával, valamint testvére Imre birtokának Mihállyal közös zálogba vétele révén kb. 1000 holdra gyarapodott, de betáblázott adóssága még ennél is gyorsabban növekedett, 1849-re elérte a 24 033 pft-ot.

196 Hasonló ütemben növekedtek tartozásai öccsének, Dőry Mihálynak is, 1849-re megközelítették a 22000 pft-ot.

197 Hozzászámolva a harmadik fivér Imre adósságait is, az id. Dőr| Mihály hagyatékán lévő adósság 1817-1849. között közel a háromszorosára növekedett. Id. Dőry Ádám, a Dőry nemzetség fiatalabb ágának megalapítója 1792-ben, Zombán kelt végrendeletében tehermentesen hagyta fiaira örökrészüket. Meghagyta örököseinek, hogy adósságot ne csináljanak, ha elkerülhetetlenül szüksé47