Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

kellett anyjának fizetnie a végrendelet értelmében. 16 300 Ft-ért váltotta ki testvérei részét az apai háztól. A rossz állapotban lévő épületekre 14 337 Ft-ot költött. Antal bátyja jobbágyait - nehogy zsidó kézen maradjanak - a bírói zálogból magához váltotta. Gazdasági felszerelést, barmokat, lovakat, sertéseket vásárolt 10 000 Ft-ért. Közben súlyos veszteségek érték: szárazmalmát felgyújtották, lovai, marhái elhullottak, költséges beruházásai nem térültek meg, 1815-17. között rossz termésű évek voltak, még saját szükségletre elegendő gabona sem termett. Kölcsön felvételére szorult, kiszolgáltatva magát az uzsorások telhetetlenségének. Mindezen terhek viselésére Kiss János egyébként tekintélyes, 6000 Ft-os jövedelme nem volt elegendő. A helyzet mentésére tett intézkedések, a gazdasági felszerelések eladása, az eleve kevesebb jövedelmet hozó haszonbérlet csak tovább rontották helyzetét.

187 Meglehetősen zavarosak voltak Csapó Vilmos pénzügyei. Hatalmas összegű kölcsönöket vett fel (101400 pft), melyből 1849-ig mindössze 14400 pft-ot törlesztett. 1851-ben azonban egyszerre kitábláztatott 51000 pft-ot, maradt tehát 36400 pft adóssága. Ha figyelembe vesszük, hogy 1843-ban zálogba vette 30 638 pft-ért sógora, Nedeczky György a somogyi Dombon lévő részjószágát, látszólag minden rendben van, de közben saját birtoka egyik felét eladta, a másikat pedig elzálogosította. Vagyoni mérlege tehát katasztrofális eredménnyel zárult, igazolva a közkeletű tapasztalatot, hogy a leszerelt katonatisztek számára nem sok babér termett a gazdasági pályán.

188 A körültekintő gazda, Csapó Dániel évente mérleget készített pénzügyi helyzetéről, néhány év adatai rendelkezésre állnak: Év Tartozás Követelés Egyenleg 1839 56090 pft 34338 pft -21752 pft 1840 82602 pft 42739 pft -39863 pft 1841 95 842 pft 33 704 pft -62138 pft 1842 102598 pft 44493 pft -58105 pft 1843 89334 pft 44159 pft -45175 pft 1844 113 137 pft 66207 pft -46930 pft Csapó Dánielnek tehát igen nagy összegű, 1839-1842. között közel duplájára emelkedő tartozásai, s mellette jelentős követelései voltak. Csapó maga szolgál magyarázattal adósságai emelkedésére: a baracsi birtokvásárlások, a sok építkezés miatt nőttek meg hirtelen tartozásai. Úgy számított, hogy a megszerzett birtokok jövedelméből képes lesz nemcsak a kamatokat fizetni, hanem a tartozásokat is rövid idő alatt törleszteni. Nettó adóssága 1841-43. között valóban 17 000 pft-tal csökkent. 1844-re ismét megnőttek tartozásai, de hasonló arányban követelései is emelkedtek. Felvetődik a kérdés: miért adott kölcsön, ha maga is el volt adósodva? A válasz a pénzkihelyezések jellegében rejlik. Lánchíd, gőzhajózási, hengermalom részvényeket vásárolt, olyan reformkori vállalkozásokban vett részt, amelyek inkább hazafiasnak, mint üzletinek nevezhetők, melyek támogatását a liberális Csapó erkölcsi kötelességének érezte. Gyakran nyújtott kamatmentes kölcsönöket 46