Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

vábbra is közös maradt az összefüggő birtoktesttől távolabb fekvő Ladomány és Szárazd. Az állandó pénzzavarral küzdő Monaszterly családtól az osztozás alkalmával megvásárolták 3169 Ft-ért Pusztapélt, Kovácsit és Pattant. Egy évvel korábban, 1719-ben Dőry László megvette gr. Zichytől a birtokával határos Ódányt, így összesen 20000 holdas birtokot szerzett családja számára.

27 A családi birtokok súlypontjának áthelyeződésére utal, hogy 1732-ben áttelepültek Tolna megyébe. Dőry László fiai vármegyei tisztségviselőkké váltak, Ádám 1751-ben orzággyűlési követ, 1753-tól 25 éven át ispán, 1760-ban királyi tanácsos lett. 1748-ban királyi adománylevelet nyertek az eddig vitatható jogcímen élvezett uradalomra. A Dőry család helyzete tehát a 18. század közepére jogi, társadalmi tekintetben is konszolidálódott.

28 A Dőryekéhez hasonló nagyságú birtokot szerzett Tolna megyében a Gindly család. Gindly Orbán Fülöp, Győr szabad királyi város bírájaként szerzett nemességet 1678-ban. A családi iratok tanúsága szerint kiterjedt kereskedelmi, hadiszállítói tevékenységet folytattak, s feltehetően az udvarral szembeni követeléseik kiegyenlítésére nyertek birtokadományt 1730-ban az összesen 2 négyzetmérföld nagyságú tengerid pusztákra (Medina, Tengelic, Apáti, Hidja, Hidvég, Bikád).

29 Mivel a birtokadomány leányágra is vonatkozott, házasság révén több, a 19. századi Tolnában jelentős szerepet játszó család vált birtokossá Tengelicen. Hiemer Mihály mészáros, állatkereskedő volt a 18. század elején Székesfehérváron. 1702-ben nemességet kapott. Fia, Sebestyén, 1722-ben vette feleségül Gindly Erzsébet Máriát. Felesége révén egy győri ház és Tolna megyei birtokok tulajdonosává válik. Fia, Ignác, Tolna és Fejér megye táblabírája, II. Józseftől tanácsosi címet kap. Fiával, Jánossal, 1810-ben kihal férfiágon a család. Leányát, Borbálát, Jeszenszky Sándor, Tolna megye alispánja vette feleségül, így Hidvég a Jeszenszky család tulajdonába keiült.

30 Sokkal nagyobb múltra tekint vissza a Bezerédj család nemessége. A veszprémi eredetű család tagjai az 1754-55-ös országos nemesi összeírás szerint Győr, Sopron, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyében éltek.

31 A család szerdahelyi ágához (Sopron megye) tartozó Bezerédj Mihály, Győr megye alispánja, országgyűlési követ, 1786-ban septemvir, feleségül vette Gindly Ignác leányát Zsófiát, és így a Bezerédjek megvetették lábukat Tolna megyében is.

32 Sok tekintetben hasonló a Csapó család pályája. Komárom megyéből származnak, még a 17. században házat vásároltak Győrött. Csapó György felesége, Győry Éva révén jutott a Tolna megyei Dunaszentgyörgy és Tolnanémedi birtokába. Győry Éva hozományához tartozott a megyén kívül Aba, Kajtor, Ordas, Csetőháza. Fia, József tovább gyarapította birtokait Szentpéter, Petelye, Neszgenye, Szilasbalhás helységekkel. A család szerteágazó, Győr, Veszprém, Tolna, Fejér megyében lévő birtokait Győr városából igazgatta, csupán 1770-ben készült el a családi kúria Dunaszentgyörgyön. A 18. század végére tehető a birtokosztódás következtében a család Tolna megyei ágának kialakulása.

33 A Sztankovánszky család Liptó megyéből származik. Sztankovánszky András a 18. század végén Győr megyébe származott el. Az 1720-as években házassága révén Veszprém megyébe került, ahol alispán és országgyűlési követ lett. Felesége, Horváth Julianna örökölte a lengyeltóti Lengyel családtól Kajdacs egy részét, vala10