Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

A szarvcsapok és a postkraniális csontvázelemek vizsgálata alapján a kecskék mind nőstények. A gida nemének meghatározása nem lehetséges. A gida (1. sz.) életkora 2,5-3 hónap; a 2. sz. kecske 2,5-3 éves, marmagassága

36 640 mm; a 3. sz. kecske 3-3,5 éves, marmagassága 614,5 mm; az 5. sz kecske kifejlett egyed, marmagassága 630,5 mm; a 6. sz. kecske 2-2,5 éves; a 7. sz. kecske 3-3,5 éves, marmagassága 606,5 mm. (4. táblázat). Az egyedek életkorát a fogazat sorbanövése és a hosszúcsontok epiphysiseinek elcsontosodásai mértéke alapján határoztam meg. A középső sorban fekvő kecskék marmagassága eltér az alsó sorban levőkétől. A középső sorban levő kecskék marmagassága 640-642 mm, míg az alsó sorban csak 606,5-630,5 mm. Ez az eltérés nem magyarázható az esetleges életkorbeli különbséggel, hiszen a fiatalabb 2. sz. kecske magasabb (640 mm) az idősebb 4. sz., vagy a 7. sz. kecskénél, amelyeknek marmagassága 614,5-606,5 mm. Az eltérés okának kiderítéséhez további leletekre van szükség. Valószínű, hogy fajtaeltérés is okozza a különbséget. A kecsketetemek csonkolt állapotban kerültek a gödörbe. Ha teljes tetemet helyeznek el, akkor a 7 egyed esetében (munkahipotézisként 1 egyed 127 db csont) 889 db csontnak kellett volna előkerülni. Ezzel szemben csak 436 db volt a gödörben az összes kecskecsont. 453 db csont hiányzik (3. táblázat). Ezek testrészek szerinti megoszlása a következő: 10 db fejrégió csont; 205 db törzscsont; 111 db mellső és hátulsó lábcsont és végül 127 db ujjperc. A kecskecsontvázak hiányzó részeinek ismeretében rekonstruálható az állatok csonkításának a gyakorlata: - 3 egyednél (2., 4., 7. sz.) kihasították az állat farrészét (ágyékcsigolya-keresztcsont és/vagy pelvis hiánya); - 5 egyednél (1., 2., 3., 4., 5. sz) a mellkas felnyitásakor kivágták a sternumot; - 5 egyednél (1., 2., 3., 4., 5. sz.) hiányzanak a carpale/tarsale, patella csontok; - 3 egyednél (1., 6., 7. sz.) teljesen, 4 egyednél (2., 3., 4., 5. sz.) pedig csak eltérő mértékben, de dominánsan hiányzanak sz ujjpercek; - 3 egyednél (1., 5., 7. sz.) fejtették le a mellső végtag egyikét. A kecskéknél megfigyelt aszimmetrikus csontmegoszlás alapján feltételezhető,

37 hogy ezeket az állatokat megnyúzott állapotban helyezték a gödörbe. Ezt mutatják a levágott mellső végtagok, valamint a bőrben maradó csontok, ujjpercek, farokcsigolyák hiánya. A csontokon vágástól, hasítástól származó sérülés nem található. A kecskék életkormegoszlásából, de különösen a gida (1. sz.) mortalitásából nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az állatokat tavasszal ölték le. Kutya. A 2. házban levő kutyák palustris típusúak. Az 5. sz. kutya marmagassága

38 412 mm; a 6. sz. kutyakölyök marmagassága 332 mm. A feltárt késő bronzkori teleprész VIII. szelvény 1. gödrében néhány egyéb állatcsontmaradvány mellett 3 kutya hiányos csontváza is volt (1., 2. táblázat). Az 1. sz. kutya idős, 6-10 éves, 516 mm marmagasságú, intermedius típusú. A koponyája hosszú, boltozatos, a koponyatető hossza 182 mm. A 2. sz. kutya fiatal, 4-5 hónapos egyed, marmagassága cca. 362 mm. A 3. sz. kutya szintén fiatal - valószínűleg a 2. sz. kutya testvére - 4-5 hónapos. Mindkét fiatal kutyakölyök intermedier típusú. A 2. házban talált állatvázak elsődleges helyen levő áldozati állatok maradványai. 18 (Vörös István) 273