Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)
27 kezett, hogy az uradalmat nem lehet kizárni a legelő használatából. Ezt a döntést megerősítette a soproni helytartósági osztály, amely a legelő azonos arányú részére biztosított használati jogot a községnek és az uradalomnak. Szakadat ezt a határozatot is megfellebbezte, de a belügyminiszter 1855. november 29-i döntése is elutasította Szakadat keresetét. 104 Figyelemre méltó, hogy az első fokú hatóság Szakadat javára döntött, míg a területi és országos szervek gr. Apponyi József javára. Ebben nyilván az is szerepet játszott, hogy az Apponyiak Bécsben is nagy befolyással rendelkő konzervatív arisztokraták voltak. Az uradalom tehát kedvező pozícióból vághatott neki a birtokrendezési alkunak. Az egyezség röviddel a belügyminiszter döntése után, 1856. május 27-én létrejött, s július 5-én az úrbéri főtörvényszék is helyben hagyta. A szakadátiak egy telek után 8 hold legelőt kaptak, ami közelebb esett az uradalon által kínált 6, mint a község által igényelt 12 holdhoz. Faizás fejében a falu erdő helyett szintén legelőt, telkenként 4 holdat kapott. így a telkesek legelőilletménye telkenként 12 holdra emelkedett. A kisházasok, a pap, a tanító és a jegyző illetményét 6 egész teleknek vették, így a teljes telki állomány 27 4/8 telket tett ki. Ennek alapján a község a 786 hold (1 hold=1200 négyszögöl) legelőből 330 holdat, tehát a felénél is kevesebbet kapott, holott eddig az egészet használta. Ráadásul az erdő használatáról, a faizásról is le kellett mondania. A megállapodás másik része a maradványföldek kérdését rendezte. A jobbágyság által az úrbérrendezéskor - a földesúrral egyetértésben - eltitkolt földért most drága árat kellett fizetni. A maradványföldek nagysága az úrbéri telekállománnyal közel azonos volt: Illetmény ^ïirto^ 1 Felesleg Hiány belsőség 21,5 hold 42,003 hold 20,503 hold _ szántó 516 hold 1176,814 hold 660,814 hold rét 215 hold 146,118 hold 68,882 hold összesen 752,5 hold 1364,935 hold 612,435 hold A szántóföld, a belsőség holdját 1200 négyszögöllel, a rét holdját 900 négyszögöllel számolták. A megváltás összege 9691 Ft 20 9/10 xr-t tett ki, amelyet öt év alatt egyenlő részletekben kellett kifizetni az 5%-os kamattal együtt. Az első részlet 1857. december végén vált esedékessé. Az ötéves törlesztési idő irreálisan rövid volt, ezt a következő években sorozatossá váló végrehajtások is bizonyítják. A 65 maradványfölddel rendelkező telkes közül 56-an váltak fizetésképtelenné. A rendezés gyakorlati végrehajtására 1856. szeptember 3-án került sor. A legelőn választóvonalat húztak, amelytől északra fekvő rész az uradalomé, a délre fekvő a községé lett. Mindkét felet egy-egy hant jelképes átadásával iktatták birtokukba. Ettől kezdve marháik ki voltak zárva egymás területéről. A végrehajtás során a pap 12 hold, a tanító 6 hold járandóságát az uradalom 2-2 hold legelővel egészítette ki. Egyúttal földcserére is sor került. A község a „Hutweide Flurmark" nevű dűlő 40 6/8 hold nagyságú szántóját átengedte a földesúrnak, amely cserébe minden hold szántóért másfél hold, azaz 61 1/8 hold legelőt adott. így a falu 391 1/8 hold, az egész legelő felének birtokába jutott. 105 413
