Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)
kandallópárkány-töredék. Habarcsnyom nem látszik rajta. Stílusa alapján reneszánsz készítmény lehet. (32. kép 1, 3.) A ciszternában, 850 cm mélyen hevert az elszedett, édesvízi keménymészkőből faragott ablakszárkő bal oldali alsó része. 67 (85.1.778. - 33. kép.) A mészkőből faragott kőmozsár a ciszternából, kb. 12 m-ről származik. (85.1.732. - 32. kép 2.) A lapos fenekű, meredek oldalú, b'vülről valószínűleg négyzet vagy téglalap alakúra megmunkált, lesarkított élű mozsár belsejét oválisra képezték ki. Hasonló példány került elő a budai várban, Anjou-kori leleteket tartalmazó rétegben. 68 Okleveles adatok Az eddigi adatok alapján a lelőhelyet a középkori, Tolna megyei Nyék várával azonosítom. A történészek közül Csánki Dezső foglalta össze először a várral és a faluval kapcsolatos okleveles adatokat. 69 Akkor ismert első, 1316-os említésére Györffy György utal a Baranya megyei Kőszeg ismertetésénél. 70 Azóta Engel Pál felfedezett egy ennél korábbi, 1315. évi okleveles adatot is. Fügedi Erik még az 1322. évi adatot ismeri első említésként. 71 Közös vonás, hogy nem kapcsolják össze az okleveles adatokat a meglevő romokkal. így történhetett meg, hogy a mintegy 60 m relatív magasságban levő várat Fügedi Erik a mocsárvárak közé sorolja. 72 A nyéki várat a források következetesen castrumnak nevezik. A castrum szóhasználat korabeli bizonytalanságát jelzi, hogy 1557-ben egyazon oklevélben castrumnak és - néhány sorral lejjebb - castellumnak nevezik: „in castro Nyék ...ad idem castellum Nyék pertinentem..." 73 Első említése egy 1315. nov. 20-án kelt oklevélből ismeretes: I. Károly (Sebesi) Tamás fia Sinka mestert érdemeiért megerősíti birtokaiban. Részt vett a Trencséni Máté elleni (rozgonyi) csatában, majd a Henrikfiak elleni hadjáraton „sub quodam castro Neek" a vár kapujának bevételénél. 74 1316. jún. 13-án - a Kőszegiek elleni második hadjárat során - a király ismételten megostromolja, ezúttal sikeresen, Nyék várát. Az ostrom idején innen keltez egy oklevelet (sub castro Neek, dorn. p. Barnabe). 75 Nyék ostromára utal egy 1322. évi oklevél is, amelyben I. Károly Chata ispán fiának, Bechey-i Imre mester királyi szekérvárnagynak és lévai várnagynak (a Bátmonostori Töttös család ősének) adja a Csanád megyei Veresmart birtokot, érdemeiért a hűtlenek kezén levő Kuzeg, Nyék, Thamasy és Kamarun várak ostrománál. 76 1326-ban két királyi várat, Dombot és Nyéket, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt Csák nb. (Trencséni ágbeli) Márk fia István fiainak, Péternek és Istvánnak adta a király, cserében Csókakő, Gesztes, Bátorkő és Csesznek váráért. 77 Utódaik, a Dombaiak birtokában maradt mindkét vár a XIV-XVI. század folyamán. 78 A két vár közül a Nyéktől 40 km-re D-re, Tolna megye DNY-i szélén, a Kapós folyó völgyében fekvő Dombó volt a jelentősebb, nagyobb, s egyúttal a családi székhelyük is. 1337-ben Csák nb. István Dombai István néven szerepel. 79 1382-ben pedig István fia Pétert Nyéki előnévvel említik, amikor fiának, Domonkosnak fiát Lászlót tanúként a király elé idézik. 80 1392-94-ben Dombói Domokos fia Lászlót fej- és jószágvesztésre ítélték hatalmaskodás miatt. 81 Később azonban úgy látszik, kegyelmet kapott, mivel 1397-ben királyi kiküldött a Somogy megyei bírságok beszedésére. 82 A XV. században a Dombai család tagjai az ország előkelői között szerepel216
