Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

ki. Vállát széles, sekély, vízszintesen körbefutó hornyolat tagolja. (85.1.756.) (6. kép 4.) Utóbbi fazék közeláll az osztrák típusúakhoz.

11 A budai várpalotán kívül ismert ez az edénytípus Sopronból, az Előkapu udvarában feltárt 1/b, a XIII. századra keltezett rétegből, valamint a morvaországi Msténicéből, XIII. századi várból.

13 A msténicei fazék nagyobb méretű, de arányaiban hasonló a nyékihez. A vár területén előkerült többi, össze nem állítható fazék is hasonló méretű lehetett. Anyaguk kavicsos, színük sárgás, barna, vöröses. Kézikorongon készültek. Peremük ferdén levágott, kettősen tagolt, lekerekített szélű vagy enyhén galléros. Díszítésre kb. egyenlő arányban alkalmazták a körbefutó csigavonalat, a fogaskereket és a hullámvonalat. A hullámvonalas díszítés - amennyire a töredékből meg lehet ítélni - önállóan is előfordul egy vagy több sorban, ezenkívül egymást keresztezve ill. két csigavonal között. (8. kép). Egy töredéknek különleges a díszítése: a belül szürke, kívül vöröses, apró kavicsos anyagú nyak- és vállrészletet durva, ferde besimítások, valamint ezeket metsző két csigavonal díszíti. (85.1.131.) (9. kép. 5.) A fogaskerékkel való díszítés a XI. század végén, XII. század elején terjedt el,

14 és - Szabó János Győző megfigyelései szerint - még a XIII. század első felében is népszerű.

15 Az Árpád-kori fazékaljtöredékek egy részén fenékbélyeg látható: gyakori a kör alakú, a küllőkkel négy részre osztott kör alak, az egyszerű kereszt, és előfordul a T alak. Palack A téglaépület pusztulási rétegéből került elő egy vörös, erősen kavicsos anyagú palack felső része. Nyakát, vállát 2 sor fordított U alakú bekarcolás díszíti. (85.1.133. - 9. kép 8.) Hasonló formájú, bekarcolt hullámvonallal díszített vállú palack látott napvilágot Balatonfüreden. Az edényt a benne levő, 1205-1301 közötti időszakból származó érmek a XIII. század végére keltezik.

16 A nyékihez igen közelálló palackot tártunk fel Tura-Tökösparton, XIII. századi nemesi udvarházban is.

17 Korsó Néhány töredék a ciszterna alsó részéről, 11-13 ill. 13-13,40 m mélyről került felszínre. A szürke, kavicsos anyagú nyak vízszintes bordákkal tagolt. (85.1.768.) A finoman iszapolt, redukált égetésű korsó egyenes pereme alatt vízszintes borda fut körbe. Kiöntője a fülre merőlegesen helyezkedik el.

18 (85.1.750.) A vörös, apró kavicsos anyagú korsó ovális átmetszem" fülét mélyen bevágott, felfelé mutató nyíl alakú bevágás díszíti. (85.1.748. - 9. kép 6, 7, 9.) Csésze A vár különböző részein, de elsősorban a téglaépület környékén láttak napvilágot sárgásfehér, kavicsos anyagú, vállukon vízszintesen körbefutó bekarcolással ill. sekély homyolással díszített csészetöredékek. (9. kép 3-4.) Az elsősorban a budai anyagból ismert edényfajta darabjai a XIII-XIV. századra keltezhetők.

19 Tál A XIII. századra keltezhető a barna, kavicsos anyagú mély tál töredéke, amelyet pereme alatt bekarcolt hullámvonal dísszít. (85.1.243. - 9. kép 2.) Hasonló peremkiképzésű és díszítésű mély tál töredékei kerültek elő a morvaországi Mstënicében, a XIII. századi vár területén.

20 XIV. század A XIV. századot - a XIII. és XV. századhoz képest - igen kevés lelet képviseli. Közülük jellegzetes a kihajló szögfej formájú fazékperem és a mély, vízszintes horayolásokkal tagolt oldal. Mécses részlete lehet a sárgás, apró kavicsos anyagú, kissé behúzott, lekerekített szélű töredék. (85.1.74. - 10. kép 2.) Az osztrák mécsesek sárga vagy vörös cserépből készült máso14 209