Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

lata - Holl Imre szerint - a XIV. században jelenik meg, így ez a darab is erre a korra tehető.

21 XV. század A ciszternából, 850-880 cm mélységből származik 2 db I. Ulászló dénár. Azonos típusúak, mindkettő CNH 11.141. (85.1. 711-712.) Fazekak A fazekak zöme sárgás, sárgásbarna, vörös vagy vörösesbarna. A kiegészíthető példányok a ciszternából kerültek elő, 400-790 cm közötti mélységből. Az értékelhető darabok magassága 19-35 cm között váltakozik. Testük megnyúlt, lefelé erősen összeszűkül, a legnagyobb szélességet a magasság kétharmadában, a vállnál érik el. Válluk nem hangsúlyos, szélessége megegyezik a perem átmérőjével, vagy annál esetleg nagyobb. Peremük kihajlóan legömbölyített vagy kissé galléros. Anyaguk apró kaviccsal soványított. A korongról levágták őket. Az egyik csoport edényeit a rövid nyak alatt, forgó pecséthengerrel díszítették, a másik csoport nyakán, vállán sűrű, sekély hornyolatok láthatók. A pecséthengeres díszítés változatos: leggyakoribb a körbefutó kettős négyzet - vagy téglalapsor. Néhány példányon ezt a díszítést X alak szakítja meg bizonyos távolságokban. Egy töredéket pedig halszálkamintára emlékeztető pecsételés díszít. (7. és 12. kép). A budai várpalotában a XIV. századi leletanyagban fordult elő sárga és rózsaszínű, hasonló peremkiképzésű edényeken a pecséthengeres díszítés.

23 A nyéki bepecsételt fazekakhoz az ozorai és a solymári példányok állnak legközelebb. A solymáriakat Feld István feltételesen a XV. századra keltezi.

24 Az ozoraiakat - amelyek színben, alakban, profilban, díszítésben szinte azonosak a nyékiekkel - csupán valamivel kisebb méretűek - a XV. század végére, XVI. századra keltezi.

25 Ugyancsak a XV. század második felére, XVI. század elejére tehetők a nyéki fazekak is, amelyek az I. Ulászló-pénzeknél magasabb szintről származnak. Azonos korúak lehetnek a hasonló kiképzésű, de sekély hornyolással díszített fazekak is. A fentiekkel azonos mélységből került elő egy kisebb, szintén sárgás színű fazék (85.1.579. - 7. kép 1.) Anyaga kavicsos, pereme kihajlóan legömbölyített. Rövid nyaka alatt két, sekélyen bekarcolt vízszintes vonal díszíti. Válla szinte nincs, átmérője kisebb a szájátmérőnél. A korongról levágták. Mindössze néhány töredék képviseli az ujjbenyomással tagolt peremű fazekakat. Színük szürkés, vörös és szürkésfehér, anyaguk kavicsos. (11. kép 2.) A budai - belül mázas - ujjbenyomásos díszű fazekak vörös színűek, a XV. század 2. felére keltezhetők.

26 Ugyancsak belül mázasak a Solymárról ismert, a XV. század végére, XVI. század elejére datált példányok,

27 valamint a Vác-Széchenyi utcai, a XV. század második feléből származó leletegyüttes egyik edénye is.

28 Gyakori a vörös, sárga, szürkésbarna vagy vörösesbarna fazéktöredék, amelyeknek széle domborodóan megvastagított. Egy részüknél a perem belső oldalát hornyolat tagolja. Előfordul, hogy a perem külső szélét is több hornyolattal tagolták. (10. kép 4, 6, 7.) Hasonló peremkiképzés a sarvalyi - XV. század végi, XVI. század eleji - fazekakon is megfigyelhető.

29 Szintén a XV. század második felére, XVI. század elejére tehető a ciszternának az ugyanebből a rétegéből származó bögre. A 12 cm magas, barnássárga színű, apró kavicsos anyagú edény pereme enyhén tagolt. Vállát sekély, sűrű hornyolás díszíti. A korongról levágták. (85.1.580. - 6. kép 1.) Ezzel megegyező kikészítésűek a ciszterna azonos mélységéből ill. a faszerkezetű épületből előkerült töredékek is. A fenti fazekak ill. bögrék keltezését alátámasztja a velük azonos mélységből származó sárgásfehér, tagolt peremű, sekélyen hornyolt oldalú fazéktöredék is. (85.1.590.11. kép 7.) Ez a fazéktípus a budai anyagban a XV. században fordul elő.

30 Gyakori ez az edényforma a váci, a XV. század 2. feléből származó leletegyüttesben is. 31 210