Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

V. Kápolnás Mária: Az agrárpolitika alkalmazásának sajátosságai Tolna megyében 1948–1956 között

BEVEZETÉS Az 1948-1956 közötti időszak igen jelentős szakasza a szocializmus alapjai lerakásának. A gazdaság szervezeti változása következtében Magyarország ekkor kezdett el agrár-ipari országból ipari-agrár országgá válni. A felszabadulás utáni évtized gazdasági, politikai, ezen belül mezőgazdasági és agrárpolitikai kérdéseit az MSZMP állásfoglalásai és a történeti irodalom országos szinten többé-kevésbé már feltárta (1). Az ismert politikai viszonyok között az országos irányvonaltól jelentős mértékben eltérni nem lehetett, ennyiben tehát egy kisebb régióban -jelen esetben Tolna megyében - „más politikát" nem lehetett „csinálni", csak ami a felsőbb utasításokat követte. Mégis úgy véljük, nem hiábavaló a Tolna megyei helyzet bemutatása. A gazdasági-társadalmi viszonyokban meglévő sajátosságok: a lakosság nemzetiségi összetétele, a magas színvonalú szőlőkultúra, a sváb községekhez kapcsolódó intenzív művelési ágak (dohánytermesztés, juhtartás, virágzó szarvasmarhatenyésztés) elterjedtsége, a Sárközben és a német falvakban megnyilvánuló születéskorlátozások és örökösödési szokások, valamint az iparosodottság alacsony foka meghatározott keretetjelentett a megyei vezetés számára. Indokolttá teszi a vizsgálatot a második világháború utáni ki- és betelepítések nagy mértéke, hiszen a megye lakosságának jelentős részét érintették, s ezek befolyásolták a korszak elejének politikáját és mezőgazdálkodását egyaránt. Ezen túl a kisebb egység vizsgálata mélyfúrás szerűen jellemzi, jelzi a felsőbb politikai vezetésen belüli harcok lecsapódását, az elvek gyakorlati megvalósítását. Az 1945-1948 közötti időszak politikai harcaival, a dél-dunántúli helyzettel sok kitűnő tanulmány foglalkozik, melyek egy része a ki- és betelepítések kérdését is alaposan megvizsgálja (2). Ezekre az eredményekre és saját, kiegészítő kutatásainkra támaszkodva kíséreljük meg összefoglalni ezen időszak fontos jellemzőit bevezetőnkben, mert úgy érezzük, hogy ez hozzásegít a következő időszak megértéséhez. A felszabadulás igen nehéz helyzetben találta a mezőgazdaságot. 1944-ben a front közeledése, majd a harcok miatt Tolna megyében is az őszi szántások és vetések többsége elmaradt, kevés volt a munkáskéz, az igaerőt a frontok kiszolgálására vették igénybe. A termelés újraindítása tavaszra várt. Az állatállományt ért veszteségek igen súlyosak voltak, bár szerencsére Tolna megyében nem érték el azt a mértéket, mint pl. Fejér vagy Pest megyében (3). 1 A felszabadulás utáni agrártörténeti irodalomról ad kitűnő áttekintést BALOGH SÁNDOR: A felszabadulás utáni agrárpolitika és agrárátalakulás kérdései történeti irodalmunkban = Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon (1944-1962). Szerk.: BALOGH SÁNDOR és PÖLÖSKEI FERENC, Bp. 1979. Akadémiai Kiadó. 215-240. - Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának határozata = MSZMP határozatok 1956-1962. 13-23. - Az MSZMP Országos értekezletének határozata (1957. június 27-29.) - MSZMP HATÁROZATOK 1956-1962. 70-88. - Az MSZMP agrárpolitikájának tézisei 1957. július MSZMP határozatok 1956-1962. 102-122. - A szocialista építés fellendülése. A hároméves terv és az ötéves terv eredményei. Súlyos torzulások az MDP politikájában és az ország fejlődésében. (1948. június-1956. július) — Párttörténeti Közlemények, 1969. 2. sz. 3-7. (A készülő párttörténeti tankönyv XIII. fejezetének tervezete). 2 BODOR GYÖRGY, 1975., BALOGH SÁNDOR, 1979., GYURKOVICS LAJOS, 1974. 3 A Tolna megyei állatállomány veszteségeinek megállapításánál alapvetően két forrásra támaszkodhatunk. Az egyik a földművelésügyi miniszter megbízottjának helyzetjelentése Fejér, Veszprém, Tolna és Baranya vármegye mezőgazdaságánek állapotáról. •• DOKUMENTUMOK 1945-1948. Ebben igen kedvező képet fest Tolna és Baranya állapotáról: „Tolna és Baranya vármegyékben viszonylagos békeállapot uralkodik, mely körülményt és magát a termelést csupán a svábokkal és csángókkal kapcsolatos telepítési intézkedések zavarják. Ezekben a megyékben az állatállománynak a 80-90%-a megmaradt. Ugyanígy apaállatokban is." Gonda Béla, aki a megbízott volt, egy írásában megemlítette, hogy ezeket az észrevételeket egy ellenőrző körút során vetette papírra. (GONDA BÉLA: A mezőgazdasági termelés és közellátás folyamatosságának biztosítása a felszabadulás utáni első években 1945-1948. = Agrártörténeti Szemle, 1976. 3-4. sz. 468.) De több szakirodalom erre a forrásra hivatkozva állapítja meg a kedvezőbb Tolna megyei helyzetet. (Pl. DONATH FERENC; 1976. 405.) Holott a valóságot véleményünk szerint hívebben tükrözi az 1945. évi tavaszi állatösszeírás, mégha adatai valamelyest torzítanak is lefelé. (Kevesebb állatot vallottak be, fél213