Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)
Rosner Gyula: Megjegyzések az avar kulacsok időrendjéhez
9 6. Az V. csoportba sorolt móri kulacs egyedülálló lelet és távol esik az összes kerámia-központtól. Eredet és az időrend kérdése Úgy véljük, az avar kerámia eredetének kérdései nagyjából megnyugtatóan tisztázottak (27). Ennek ellenére szükségesnek tartjuk e speciális forma esetében az újabb vizsgálatokat. Azt teljes biztonsággal állíthatjuk, a kulacsok a Kárpát-medencében az avarok megjelenésével hozhatók kapcsolatba. Korábbi darabokról -jelen ismereteink szerint - nincsen tudomásunk. Már Horváth T. is felfigyelt arra az ellentmondásra, hogy a kulacsok megjelenése egybeesik az avar honfoglalással, keltezésüket a YL sz. végére, VII. sz. elejére helyezte (28). Ám ekkor még csupán frank és alaman területekről ismerhetett párhuzamokat, így természetesen itt kereste a kulacsok előzményeit (29). A Hailfingeni temető 268. sírjából előkerült kulacs, (30) vagy az Oberflachból származó fakulacsok az alaman területek felé mutatnak rokonságot (31). A Niederdollendorf területén előkerült frank sírkő korát a VII. századra teszik. A sírkövön egy férfi alak látható, kezében hatalmas germán késsel, jobb combja mellett kétíulű frank kulacs. A sírkövön sajátságos germán állat-ornamentika jelenti a térkitöltő díszítést. (32). Horváth T. az időrendi nehézségek, s a formák közti különbségek ellenére sem talált más megoldást, mint az avar kulacsok „nyugati" eredeztetését. A két formavilág közti különbséget a két nép igénye közötti különbségnek fogta fel (33). Erdélyi I. ismerte fel először a K-i, szteppei párhuzamok által nyújtott lehetőségeket. Ennek ellenére a pannóniai késő római edenyművesség hatását sem tartotta kizártnak (34). D. Bialeková annak ellenére, hogy a késő avar sárga kerámia eredetének kérdésében Garam Évával (35) tőle függetlenül - eljutott a „hét folyam" vidékére, a korai szürke kerámiát helyi mesterek készítményének tartja (36). A II. Kárpát Konferencián elhangzott előadásomban (37), majd később több tanulmányban felvetettem a K-i eredeztetés lehetőségét (38). Legutóbb Bóna I. zárta le megnyugtatóan a kialakult vitát (39). C. P. Tolsztov chorezmi feltárásai közlésekor a Dzseti-Aszar-i 9. kurgán második periódusából V-VT. századi leleteket közöl. A sírból egyéb mellékletek mellett egy kézzel formált, fül nélküli, előlapján erősen hasas, hátlapján egyenes záródású, 27. Bóna L: Fontes Arch. Hung. Bp. 1973. 73-78. 28. Horváth T.: Az üllői és a kiskőrösi avar temető. Arch. Hung. XIX. (1935) 95. 29. Horváth T.: Arch. Hung. IXI. (1935) 95. 30. StollH.: Mittelalterliche Tonfeldflaschen aus Swaben. - Germania 1933. 210. 31. Horváth T.: Arch. Hung. XIX (1935) 93. 32. StollH.: Germania 1933. XXIX T. 1. 33. Horváth T.: Arch. Hung. XIX (1935) 95. A szerző nem ismerhette a szovjet szakirodalom által - az 1950-es évektől kezdve közölt szakirodalmat. 34. Erdélyi F.: Die Kunst der Awaren. - Bp. 1966. 38-39. 35. Garant É.: A késő avar kori korongolt sárga kerámia. - Arch. Ért. 96. (1969) 207-241. 36. Bialeková D.: Zur Frage der Genesis der gelben Keramik aus der Zeit des zweiten awarischen Kaganats in Karpatenbecken. Slovenská Arch. 15. (1967) 1-65. Vékony G.: A kora avar kori kerámiatípusok történeti topográfiájához. - Arch. Ért. 101. (1974) 211-234. 37. Rosner Gy.: Mitteilungen. II. (1972) 45-50. 38. Rosner Gy.: BÀMÉ IMII. (1971-72) 223-227. BÀMÉ VIII-IX (1977-78) 97-101. 39. Bóna F.: Fontes Arch. Hung. bp. 1973. 73-78. 89
