Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)
Rosner Gyula: Megjegyzések az avar kulacsok időrendjéhez
10 rövid nyakú kulacs is előkerült (40). Ez a darab a tószegi két edény és a Gakovón előkerült kulacs legközvetlenebb párhuzama. M. T. Vorobjeva a Kalali-Gir-i chorezmi lelőhely telepén végzett feltárásokat és a II. századi rétegben fül nélküli, világosszürkére égetett, finoman iszapolt, kézikorongolt, előlapján erősen domború, hátlapján enyhén ívelt kulacsot talált (41). Ugyanezen a lelőhelyen, szintén II. századi rétegből került elő egy technikailag ide kapcsolható, rendkívül gazdagon díszített kulacs (42). Bár erősen töredékes, ennek ellenére megállapítható, hogy feltűnően erősen domború előlapját, kör-záródásban hatágú csillagban rozetta díszíti. Az edény teljes előfelületét gazdagon összefonódó indamotívumok hálózzák be. Hátlapja enyhén ívelt, s centrálisán ehelyezkedve, bekarcolt szárnyas-ló ékesíti. Ugyané lelőhely III-IV. századi rétegéből is ismerünk kulacsokat, melyek technikai kivitelezése azonos a korábbiakéval, de megjelennek rajtuk a fülek előzményei, melyek a vállon, a funkciónak megfelelő bütyökfülként jelentkeznek (43). Míg a formák nem változnak a századok múlásával, s a technika sem sokat, addig a díszítésnél megjelennek a koncentrikusan befésült vonalkötegek. E. E. Nyerazik a Kunja-Uaz gorogyise IV. századi rétegéből ismertetett egy nagyméretű (Á: 27 cm), világosszürkére égetett, fül nélküli, rövid nyakú, kihajló peremű, ívelt hátlapú, erősen domború előlapú kulacsot (44). E típus közvetlen párhuzamát a zamárdi temető A sírjában talált darabban látjuk. A Muzsnak-Tepe lelőhely II. periódusában (V. század vége) találtuk meg a cikói B. sírban talált kulacs azonos párhuzamát (45). Igen fontos darabnak ítéljük meg a Varahsa gorogyise lelőhelyről származó kulacs-töredéket. Fülének felszerelése, formája még az általános kora-avar típusú kulacsok fülének formája és a cikói típus között áll. A fül ugyanis még a vállhoz kapcsolódik, de már erősen ível felfelé és a nyak formáját követi (46). Ezen adatok birtokában szinte természetesnek tűnik, hogy a Szaltovo-Majaki kultúrához tartozó „feliratos" kulacs korát Artamonov a VI-VII. századra keltezi (47). Bár a szerző a „Nagyszentmiklósi Kincs" körével hozza kapcsolatba (48), számunkra az a döntő, hogy az európai szteppén az V század végén, VI. század elején megjelent kulacsok méltón reprezentálják azt a népmozgást, mely nyilvánvalóan érintette a „hét folyam" vidékét. Ez egyben eldönti a kérdések sorát. Vagyis a Kárpátmedencébe érkező avarokkal együtt olyan fazekasok hozták magukkal mind a forma, mind a technika ismeretét, akik Közép-Ázsiában tanulták meg a mesterséget (49). A kulacsok használatának időrendje - úgy tűnik - további finomításra szorul. Az vitán felül áll, hogy a korai avar időszakban terjedtek el. Ebből következik, készítésük és használatuk is zömmel erre a periódusra tehető. 40. С. Р. Толстое: Археологические работы Хонрезмской экспедиции. — С. А. XIX. (1954) 161. 17. Т. 2. 41. М. Г. Воробьева: Керамика Хорезма античного периода. — Нерамика Хорезма. Москва. 1959. XXXII. Т. 5. 5/А. 42. М. Г. Воробьева: Керамика Хорезма. Москва. 1959. XXXII. Т. 3. 3/А. 3/В. 43. М. Г. Воробьева: Керамина Хорезма. Москва. 1959. XXXII. Т. 3. 3/А. 44. Е. Е. Неразун.: Керамика Хорезма афригидского периода. - Керамика Хорезма - Москва. 1959. 230. 2/А-В. XXXII. Т. 4. 4/А. 45. E. Е. Неразун: Керамика Хорезма. - Москва. 1959. XXXII. Т. 5. 46. В. А. Шишкин: Варахш - Керамика Хорезма. - Москва. 1959. 125. 63/4. 47. С. А. Плетнева: От кочетый к городом Сальтого - Маяцнан культура. - МИА - Москва. 1959. 130. 33/2. 48. М. И. Артамонов: Нагписи на боклажнах Ногочерского Музея и на намнях мояцкого городиша. CA. - XIX (1954) 263-268. 49. Rosner Gy.: BÀMÉ. IMII. (1971-72) 227. 90
