Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Bácskay Erzsébet–T. Bíró Katalin: A lengyeli lelőhely pattintott kőeszközeiről

12 7. széles, csonkított és tompított penge 8. pengevakaró retusált pengén 9. csonkított végű, finom ráspolyretusú penge 10. extrém vakaróféle magkőmaradékból 13. lapos, meredek késpenge, kopott éllel 14. csonkított, hegyes, retusált késpenge 15. hátlapján retusált, nyeles penge 16. legyezőretusú pengevakaró 17. hátlapról nyelezett retusú penge 19. félköríves retusú rövid szilánkvakaró 20. nyeles szilánkvakaró 21. szilánkvakaró 22. kettősvakaró magkőmaradékon v. vakaró meredek csonkítással 24. aszimmetrikus nyeles vakaró 9. ábra 1-57. a lengyeli lelőhelyről ismert obszidián eszközök A lengyeli kőeszközök nyersanyaga A pattintott kőeszközök tárgyalásánál már említett okból - azaz, hogy az általunk vizsgálatra kapott anyag a teljes leletanyagnak csak szelektált töredékét képviseli - a nyersanyagmegoszlás mennyiségi viszonyait vizsgálni, illetve ebből messzemenő következtetéseket levonni illuzórikus lenne. Azokat a technológiai, nyersanyagmegoszlási megállapításokat, amit a szilánkanyag és a nyersanyagok, magkövek zömének ismerete nélkül megtehetünk, a következőkben foglalhatjuk össze. A leletanyag döntő többsége (543 db, 80,8%) a Mecsek-hegység felsőjura tűzköveiből származik. Az anyagban jelentős mennyiséggel szerepelnek még a Dunántúli-középhegységből származó különböző tűzkőváltozatok (összesen 47 db, 6,99%), valamint a Tokaj-Eperjesi-hegységből származó obszidián (összesen 57 db, 8,5%). Emellett szórványosan előfordulnak egyéb tűzkőváltozatok (12 db, 1,8%), 1 db limnokvarcit, egy kvarcit pengemagkő és egy kalcedonszerű, előlapról vékonyítással nyelezett, hátlapon ráspolyretusú csonkított penge. Mecseki tűzkövek A mecseki tűzkövek jellegzetes, selyemfényű kékes-zöldes szürke, barnás-bordó, lila, „mályvaszínű", illetve a kettő közötti átmenetet képviselő színűek, általában meszes, matt küllemű, gyakori a tűzkövet szegélyező, és abba fokozatosan átmenő mészkéreg. Vékonycsiszolati vizsgálatra a lengyeli anyag jellege miatt nem vállalkoztunk: a szinte csak eszközökből álló, leltározott anyagon ez nem tűnt célszerűnek. A párhuzamosan vizsgált mórágyi szórványanyagban ugyanis bőven volt lehetőség az azonos csoportba tartozó nyersanyagfajták anyagvizsgálatára, úgy, hogy ez ne menjen a tipikus eszközök kárára. Emellett vizsgáltuk a mecseki tűzkő természetes feltárásáról származó anyagot is (Hosszúhetény környékéről, a Csengő-hegy és a Singödör feltárások anyagából). Vékonycsiszolat és a kőzetből 5% HF oldással készült mikrofauna-preparátum szerint az anyagban sok és jó megtartású Radiolaria található, amelyek alapján H. Kozur szerint a középhegységi tűzkövektől megbízhatóan elkülöníthető a mecseki anyag. A nyersanyagminőség - a helyi 54