Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Vadas Ferenc: Faddi dohány

27 kosarat fűzfavesszőből kosárfonók kötik.) A kosarakat, hogy a nedvességet tartsák, vizes ruhával takarják le, majd kocsira rakják és a donányföldre szállítják. A palánta kiszedés a kora reggeli vagy az eső utáni órákban történik. Az utolsó ültetési nap és a kiszáradt, meg nem eredt palánták pótlása után nincs szükség tovább a melegágyra, szét lehet bontani. Afarészek, drótok, hálók további megőrzésre és újbóli felhasználásra a, fészër-be, pallás-m, kamrába kerülnek, a napraforgószárból, az izék- és dohánykóróból nyári tüzelő lesz, a trágya a ganyédombra, a palántásföld a kertbe, virágoskertbe kerül, a ruhatakarók viszont új szerepre készülnek: lazsnak-ok lesznek, a letört, érett dohányleveleket kötik majd beléjük. 3. SZÁNTÓFÖLDI MUNKÁK Ültetés Az április végére, május elejére esedékes első ültetés idejét az időjárás szabja meg: az ültetéshez víz kell, s ha a víz nem jön csapadék formájában, akkor szállítják. A természetes úton érkező víz viszont jobb meg olcsóbb is. Jobb, mert biztosabb az eredés, olcsóbb, mert kevesebb munkaerőt igényel és lófogatra sincs szükség. Nem véletlen mondják: „a májusi eső minden cseppje aranyat ér". . Az időben jött első kiadós eső után megbolygatott méhkashoz hasonló a falu. Egymás után rajzanak ki a határba az ültető csoportok jönnek a rokonok, segítenek a barátok, hogy a kedvező időjárást kihasználva minél nagyobb területet tudjanak beültetni. Akinek nies kész, ültetésre alkalmas palántája, az amellett, hogy sajnálkozik, igyekszik venni, jóllehet vásárolni nem is olyan könnyű ilyenkor, mert az elsőből senki sem ad el szívesen. A melegágyból nem tanácsos egyenest a sáros földbe ültetni, mert az ilyen föld a melegben mëgcserepesëdik, megrepedezik, és ezt az aprócska növények megsínylik. Hogy a hirtelen száradásból adódó károsodástól a palántákat megóvják, megvárják a faddiak, míg a föld megszikkad, ültetésre alkalmassá válik. Sőt, még arra is ügyelnek, hogy szikkadt földbe is csak borús időben, vagy a reggeli órákban - amikor még gyengébb a nap heve - ültessenek, nehogy a tűző napon a frissen ültetett palánták lefeküggyenek, hőgutát kapjanak, ellankadjanak. Maga az ültetés az utalással kezdődik. A férfimunkának számító utalás a sorok kijelölése, amelyet kisebb területen kapanyéllel, bottal vagy egyéb más eszközzel is elvégezhetnek, de párhuzamos, tetszetős és praktikus sorokat egy erre a célra készített egyszerű eszközzel, az emberi erővel húzható wta/ó-val készítenek. Ennek a sokszor házilag készített egyszerű szerszámnak keményfa fogai vájják a földbe azokat a sorokat, amelyekre a palántákat ültetik. Az utalónak három-négy foga van. A fogak közti 40-50 centiméteres távolság a sortávolság, amely nem független ja tőtávolságtól: a sűrűbben ültetett tövek szélesebb sorokat kívánnak, a ritkábban ültetettek szűkebbeket. Az első ültetés alkalmával nemcsak az aznapra szükséges területet, hanem a dohányföld egészét kiutalnék már csak ezért is, hogy az utalót többször ne kelljen elhozni. Az utalás 80%-ban nem hossz-, hanem keresztirányú. A föld hosszúságában történő sorkijelölés térnyerését az segíti elő, hogy ez lehetővé teszi az ekézés-t, a lóval való kapálást. 19* 291