Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Gaál Zsuzsanna: Országgyűlési képviselő-választások Tolna megyében (1875–1905)

16 kormánypárti szolgabírák akkor tudták igazán kézben tartani és befolyásolni a választókat, ha azokra hatalmuk is kiterjedt, azaz a járások és választókerületek határai azonosak voltak. A KÖZPONTI VÁLASZTMÁNY A megye, mint önkormányzati szerv, dualizmus kori története során fokozatosan szorul vissza. Az 1870. és 1886. évi törvényhatósági törvények egyre jobban szűkítik a megyék hagyományosan meglevő jogosítványait (64). A sorozatos korlátozások azonban nem érintették azt a viszonylag új hatáskört, amelyet a megye a népképviselet megteremtésével nyert el. Az 1848:5. te. által életre hívott ún. „középponti választmány" csaknem változatlan hatáskörrel korszakunkban is fennáll. A választójogi novella új rendelkezései elsősorban csak azokat a szervezeti kérdéseket érintették, amelyekre a 48-as törvény nem dolgozott ki részletes jogi szabályozást, így 1874-től törvényi rendelkezés kötelezhette a mindenkori vármegyei főjegyzőt a központi választmány elnöki funkciójának betöltésére (65), s a korábbi gyakorlattól eltérően, meghatározott a választmány létszáma (66) és a határozatképességhez szükséges jelenlevő tagok száma is (67). Az 1874:33. te. a központi választmány feladatát a választók névjegyzékének összeállításában, kiigazításában valamint az országgyűlési választások vezetésében határozta meg (68). A tetszetős felsorolás már sejteti, hogy nem csekély az a jogkör, amit a törvény a központi választmányra ruházott. Ennek igazolására álljon itt néhány jogosítvány a legfontosabbak közül: A központi választmány... 1. ...összeíró küldöttségeket választ (69) 2. ...a küldöttségek által készített névjegyzékeket vizsgálata alá veszi (70) 3. A névjegyzékek elleni felszólalások a központi választmányhoz intézendők és a központi választmány a felszólalások és észrevételek felett határozatot hozni köteles (71). 4. ...„minden választókerület részére a választás vezérletére elnököt, jegyzőt és szükséges számmal helyettest választ." (72) 5.... a választókerület községeit vagy városrészeit a szavazatszedő küldöttségek között felosztja és megállapítja a szavazási sorrendet (73). (Itt jegyezzük meg, hogy ez a paragrafus 48-hoz képest egy megkötést is tartalmaz, megszabja, hogy mindig a választási székhely választói szavaznak elsőként). 64. Csizmadia, 1976. 119-125. és 176-187. 65. 1874:33 te. 18. § 1. bekezdés. 66. 1874:33. te. 18. § 2. bekezdés. 67. 1874:33. te. 24. § 3. bekezdés. 68. 1874:33. te. 17. §. 69. 1874:33. te. 30. §. 70. 1874:33. te. 41. §. 71. 1874:33. te. 46. §. 72. 1874:33. te. 58. §. 73. 1874:33. te. 61. §. 172