Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Gaál Zsuzsanna: Országgyűlési képviselő-választások Tolna megyében (1875–1905)

Bár a felsorolás korántsem teljes, mégis elegendő annak bizonyítására, hogy a központi választmány lehetőségei szerint érdemben szólhatott bele a választások menetébe. S ha ez így van, akkor a mindenkori kormányzat számára sem volt közömbös, hogy kik alkotják ezt a testületet. Az országgyűlési választások vezetésére hivatott szerv - neve is jelzi - választott testület volt. Tagjait a törvényhatóság legfelsőbb testületi szerve, a közgyűlés választotta (74), vagyis az a fórum, melynek tagjait egyrészt a virilisek, másrészt a magas vagyoni cenzus alapján választottak alkották (75). Ennek megfelelően alakult az általa életre hívott központi választmány társadalmi összetétele is. Tolna megyében pl. az 1901 októberében létrehozott választmány tagjainak 66%-a a virilisek közül került ki. Ezen belül érezhető a földbirtokosok súlya, de jelentős az értelmiségiek aránya is (76). Jellemző a választmány pártállás szerinti összetétele, jóllehet erről számszerű képet nem adhatunk, tekintve, hogy a hovatartozás megállapítására csak korlátozott lehetőségeket nyújtó összehasonlító módszer áll rendelkezésünkre: a sajtó tudósításokban megjelenő, pártélettel kapcsolatos cikkekben szereplő személyek és a választmányi tagok névsorának összevetése. Ezek alapján az 1895 októberében összehívott központi választmányban 18-an bizonyosan a kormánypárthoz tartoztak, ketten a Függetlenségi és 48-as Párthoz. Az 1901-es választmány tagjai közül 21-en bizonyosan szabadelvű pártiak voltak, ketten pedig a függetlenségi párthoz tartoztak. Minthogy a központi válaszmánynak a határozathozatalhoz elegendő volt az egyszerű többség is (77), gyakorlatilag nincs jelentősége annak, hogy az ismeretlen pártállásúnak minősíthető tagok ténylegesen melyik párthoz tartoztak. A központi választmány összetétele tehát messzemenőkig a kormánypárti érdekek érvényre jutásának kedvezett. A testület tevékenységének vizsgálata adhat azonban csak választ arra (is), hogy az összetétel kínálta lehetőségek mennyire szabták meg agyakorlati tevékenység mikéntjét. A központi választmány több-kevesebb hiányossággal reánk maradt jegyzőkönyvei alapján (78) e testület működését körvonalaiban rekonstruálni és jellemezni tudjuk. Az 1874:33. te. rendelkezése alapján Tolna megye Központi Választmánya 31 tagot számlált (79). A testület elnöke a mindenkori alispán, vagy pedig helyettese a vármegyei főjegyző volt (80). Az évi ülések számát csak a teendők mennyisége szabta meg (81), ami azt jelentette, hogy évenként általában öt ízben gyűltek össze a választmányi tagok. A választások éveiben és rendkívüli események következtében értelemszerűen emelkedett az ülések száma. A választmányi tagok aktivitása, a gyűléseken való részvételi aránya - az első pillanatban - meglepően alacsonynak tűnik: a harmincegy tagú testület ülései mintegy harmados részvételi arány mellett zajlottak (82). Ez a nagyfokú érdektelenség 74. 1874:33. te. 20. § 1. bekezdés. 75. Csizmadia, 1976. 123-124. 76. TmL. kgy. jkv. 1901/307. valamint Tvm. 1901. okt. 7. a legtöbb adót fizetők névjegyzéke. 77. 1874:33. te. 24. § 4. bekezdés. 78. A Tolna megyei Levéltárban a központi választmány 1883-1905. közötti jegyzőkönyvei - kisebb hiányosságokkal - rendelkezésünkre álltak. Többnyire hiányoznak viszont a választmány általános iratai és az 1883 előtti jegyzőkönyvek is. 79. Az 1874:33. te. 18 §-a a választmány létszámának megállapítását a következőképpen szabályozta: „A központi választmány tagjainak száma az elnökön felül 12, ott hol kettő a választókerületek 16, ott hol három 24, ha pedig háromnál is több a választókerület, minden további kerület után ezen felül még két tag választandó. „Tolna megye hat kerülete után 30 tagot választott. 80. TmL. kv., jkv. 1896/58. és 1901/51. pl. az 1896-os választás eredményét rögzítő ülésen a központi választmány elnöke Dőry Pál alispán volt, 1901-ben pedig Simontsits Elemér vármegyei főjegyző. 81. 1874:33. te. 24. § 1. bekezdés. 82. Pl. Az 1880 májusában tartott ülésen 10 fő vett részt, 1884 júniusában 11 fő, 1886 májusában 11 fő, 1887 májusában 10 fő, 1888 júniusában 9 fő, 1891 szeptemberében 7 fő. 173