Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Gaál Attila: Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai

tában nem sikerült megtalálnunk, sőt nem szerepel a gróf Apponyi Sándor által kiállított sorozat ismertetőjében sem (51). A hiány okát magunk részéről abban látjuk, hogy a helyszíni vázlatok alapján M. Wening által készített metszetek nem sorrendben kerültek kidolgozásra. A paksi táborhely sorszáma is kimaradt és csak később került ki, hogy - mivel a tovább vonulási parancs már 16-án éjszaka megérkezett - a rövid életű paksi táborról L. N. Hallard nem is készíthetett rajzot (52). A TOLNA MELLETTI TÁBOR szeptember 20-27. Szeptember 20-án a szentgyörgyi mocsarak mellett is tábort bontott a keresztény sereg és déli irányban vonulva végül Tolna térségében állapodott meg. Nyilván, mert a korábbi hírek alapján ellenségtől semerről sem kellett tartaniuk, a tábort igen hosszan elnyúlva: Tolnától csaknem Mözsig telepítették le, és minden jel arra mutatott, hogy a hadvezetőség a hadjárat berekesztésére készül. A Pentelénél szétszedett hajóhidat ismét összeállították és a Tolna mellett északról a Dunába ömlő kis pataknál, (picciolo ramo del Danubio) hidat vertek az alföldi oldalra. Még ugyanezen a napon százötven dragonyost küldtek ki a Sárvízig, hogy a már őrizetlen ujpalankai várat szállják meg. Miután ez megtörtént és a vár alatti két hidat is kijavították Max Emanuel is „elment a Sárvizet megtekinteni" (53), vagyis személyes megjelenésével is birtokba vette a visszahódított területeket. Közben, szeptember 21-én megérkezett a táborba a korábban élelemért Budára küldött, Dünavald ezredbeli gróf Carabelli alezredes és 500 lóval és kocsikkal lisztből, kenyérből, és kétszersültből álló élelmiszer utánpótlást hozott így már semmi akadálya nem volt annak, hogy - megejtve a sikeres hadjáratok vége felé szokásos előléptetéseket -, a korábbi elhatározásnak megfelelően kiváljon a seregből 12 ezred, hogy felszabadítsa a Simontornya, Dombó, Pécs és Kaposvár térségében még török kézen lévő erősségeket (54). Ez a Bádeni Lajos vezette sikeres hadjárat azonban már nem tartozik szorosan az általunk vizsgált Duna menti terület felszabadításának történetéhez. Térjünk tehát vissza a sorozat utolsó, 22. számú térképlapjának ahhoz a részletéhez, mely a jelentős múltú mezőváros, Tolna rommaradványait és a felhagyott török palánkvárat ábrázolja: Ha metszetrajzunkat (22. kép) a korábbi leírásokkai vetjük össze, itt is a pusztulás az, ami leginkább szembetűnő. A XVI. század második felében még virágzó, 51 Majláth Béla: i. m. 226. - 18. metszet: „Qesto Campo fv piantato a di 13 di Settembre" rézmetszet 289x365 mm." Látókép DunaFöldvár s a mögötte elterülő táborhely föltüntetésével." 19. metszet: „Qesto campo fv piantato a di 15, e levato a di 16 di Settembre" rézmetszet 299x377 mm. „Látókép Madusa, Potzca s a közöttük elterülő táborhely föltüntetésével." 21. metszet: ,,L' accampamento degli eserciti piantato a di 18 di Settembre deli' a 1686." rézmetszet 289x375 mm." Látókép Gerge, Vetlár és a fölöttük elterülő táborhely föltüntetésével." 22. metszet: „Qesto campo fv piantato a di 20. e levato a di Settembre, all' hóra che si separarono gli Eserciti, e si parti il serenissímo Elettore." rézmetszet 296x381 mm." Látókép, Tolna és a mögötte elterülő táborhely feltüntetésével." 52 Mindez természetesen csak feltételezés; mindenesetre nehezen magyarázható másként, hogy a 20. sz. lap a fellelhető összes sorozatból hiányzik. 53 Le Journal, szeptember 20. 54 Diani: i. m. szept. 21-22., Kiss István: i. m. 92-93. 135