Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Gaál Attila: Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai

4 pontosabb információkkal rendelkezett az útvonalon lévő palánkvárakról, mint a Duna mellett lefelé a császári követség rangos tagjaként, visszaútján pedig tisztes őrizet alatt utazó Ottendorf. Az is igaz viszont, hogy az utóbbi megfigyelései katonai szempontból lényegesen pontosabbak. Van ezen kívül naplójának még egy hallatlanul értékes része, a feljegyzések mellé készített színes rajzok, melyek közül a hadászatilag érdekesebbeket Montecuccoli - akinek Ottendorf naplóját ajánlotta - saját szempontjainak megfelelően átdolgoztatta. Vázlatrajzai, bár magukon viselik a fentiekből adódó hiányosságokat - hisz nem egyszer csak távolról szemlélhette készítőjük a török erősségeket -, palánkváraink tekintetében mindmáig az egyetlen gyakran idézett és felhasznált képi forrásanyagot jelentik (13). Végül még egy megyei vonatkozású metszetről kell szólnunk. Ez az ugyancsak széles körben ismert és többszörösen is publikált ún. „kisebb és nagyobb Siebmacher"-féle metszet, melyeket a tizenöt éves háború egyik híres epizódjáról, a pénzt és utánpótlást szállító török hajókaraván sikeres elfogásáról készítettek (14). Mindkettő a vízi ütközetet és az utána következő eseményeket ábrázolja egy rajzon, mégis krónikaszerűen, időben előre haladva. A „nagyobbik", önállóan kiadott metszeten azonban a rajz alá még egy vázlatos térkép is készült, hogy a Magyarországról csak kevés topográfiai ismerettel rendelkező külföldi olvasók is legalább nagyjából tájékozódhassanak az esemény helyszínét illetően. E torz és pontatlan térkép egyetlen erénye, hogy megtalálhatók rajta a Duna jobb partján Budától Eszékig volt török palánkok és a közelükben lévő jelentősebb falvak is. Az ábrázolt várak rajza végtelenül sematikus ugyan, - valamennyit tornyos kővárnak tüntették föl, - de a rajz kisebb, vagy nagyobb voltával legalább megpróbáltak utalni a közöttük lévő nagyságrendbeli különbségre (15). *** A szekszárdi múzeum régi iratanyagának rendezése közben néhány évvel ezelőtt négy szakadt és erősen elpiszkolódott, olasz nyelvű grafikai lapot találtunk. Tisztítás és restaurálás után derült ki, hogy a metszetek voltaképpen térképlapok, s részei annak a sorozatnak, melyet Max Emanuel bajor választófejedelem készíttetett az 1686. évi őszi hadjáraton a keresztény sereg Duna menti útvonaláról; az egyes táborhelyekről, valamint az útjukba eső erődítményekről és helységekről. Miként került az egyébként 1-től 22-ig számozott sorozatból csupán ez a négy lap gyűjteményünkbe? Egyelőre nem tisztázható. Nagyon valószínűnek látszik 13 A képek újraközléséhez mindedig csak a Hermann-íéle kiadás amúgy sem túl jó fekete-fehér képei álltak rendelkezésre. A Béri Balogh Ádám Múzeum fotótára számára a közelmúltban sikerült megszereznünk a bécsi kriegsarchív térképosztályától az eredeti kézirat rajzainak színes diapozitívjait. - Bár e rajzokat az első kiadás óta többen is felhasználták vártörténeti szempontból csak Dunaföldvár és Szekszárd rajzainak elemzése történt meg. - KozákÉva.: Régészeti és műemléki kutatások a dunaföldvári Öregtoronynál. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Evkönyve I. Szekszárd. 1970. 185-185. - Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolostorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 5. Kaposvár. 1974. 13-47. 14 Az 1599. június 23-án Tolna közelében lezajlott eseményekről készült metszet Hans Siebmacher nürnbergi festő- és rézkarckészítő munkája, része egy, - a tizenötéves háború harcairól készített - történeti munkának melyet Siebmacher és sógora, a történetíró Hieronymus Ortelius 1602-ben Nürnbergben jelentettek meg. A „nagyobb metszet" önálló kiadatként is kiadásra került. Errül bővebben: Rózsa György: i. m. 1959. 9. és XXIV. t. 15 A nevezetes viziütközetről már közvetlenül a csata után - tehát jóval e munka megjelenése előtt - is adtak ki közleményeket. Először Baló Atal magyar származású antwerpeni nyomdász flamand nyelvű röplapjai, majd rövidesen egy prágai, egy római és egy boroszlói nyomda röplapjai. (Országos Széchenyi Könyvtár, Nyomtatványok. App. H. 650., valamint Hubay Ilona: Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságok, röpiratok az Országos Széchenyi Könyvtárban 1480-1718. Budapest. 1948 417, 423, 425.) - Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában. Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII. Szekszárd. 1978. 79. valamint 66. jegyz. 126