Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
G. Vámos Mária: Einige Bieträge zur Frauentracht der Landschaft Sárköz
Az 1789-es összeírás szerint Szekszárdon is „szükséges hogy új Oskolaház állíttassék fel, mert a mostani ha valakinek szándéka volna is reparálni lehetetlenség volna, mivel a Teteje, majd nem az Ifjúságnak szerentsétlenségére, egészlen összve dűlt a Falai pedig a régiség miatt éppen semmit sem érnek oly annyira, hogy be menvén az Ember inkább várhattya abból szerentsétlen Ki jővetelit, mint nem, azon Kivöl, ha tsaktsekélesső esik is Kentelenittetik a Tanitto a Tanittast felbe hagyni mivel minden felöl betsepeg az esső." * 1794-ben ez a rossz iskola és a tanítói lakás is a tűz martaléka lett, így a következő években a tanítóknak sem tudtak lakást biztosítani, s a leégett tantermek helyett bérelt magánházakban okították a gyermekeket, a tanítók is ott laktak. Ebből azután összetűzésre került sor. A város - hivatkozva a tűzvészre, árvízre jégverésre, záporesőre, fagyra és minden elképzelhető természeti csapásra - nem volt hajlandó fizetni a tanítók szállásbérét. A városi tanács leveléből az is kiderül, hogy az új iskola építését az uradalom magára vállalta, és szerintük az uradalom az oka, hogy nincs iskola és tanítólakás, mivel a megígért építkezést még meg sem kezdték. Ez a levél 1802. október 16-án kelt, a tanítók szállásbérének ügye azonban még sokáig húzódott. A város szegénységére, az uradalom ígéretére hivatkozott, nem fizetett, jóllehet a helytartótanács rendeletben kötelezte a bér megtérítésére. Végül 1804. február 22-én kompromisszumos megegyezés született a város és a tanítók között: a tanítók összeszámolták követeléseiket, mely summából a városi tanács visszamenőleg levonta az eddig adómentességet élvező tanítók adóját és a végösszeget hosszú huzavona után kifizette a tanítóknak. 46 Az uradalom az iskola építését csak 1806-ban kezdte meg. A terveket és a költségvetést ugyancsak 1806-ban készítették, de az előkészületek előbb megtörténtek: 1805-ben a megyei közgyűlés három alkalommal is tárgyalta az iskola ügyét. Eredetileg az épületet kétszintesre tervezték: alulra a tantermeket, felül pedig a tanítók lakását. Az építkezések megkezdése után azonban az uradalom meggondolta magát. Hivatkozva a pénz szűkére, olyan utasítást adott a kőművesmesternek, Scmhidt Vencelnek, hogy csak földszintes legyen az épület. A kőműves azonnal közölte ezt a városi tanáccsal, akik Thurotzy Mihály prefektushoz intézett levelükben.tiltakoztak a tervmódosítás ellen. Érveiket a következőképpen fogalmazták meg: 1. Ezzel az uradalom megsérti azt a szerződést, melyeta kerületi iskolai főfelügyelő, Bachmann János, és a vármegye képviselője előtt a várossal kötött, „mellyben a Méltóságos Uraság az Iskola háznak és a Tanittók Lakhelyeknek Épületéhez szükséges materialékra és a mester Embereknek fizetésére kötelezte magát . . ."; 2. „ezen Capitalis és Szép hely, mellyen Kívül más alkalmatos és szabad helyet mivel az 1794ik Esztendőbéli nagy Tűz után történt Regulatiokor minden Üredékek ki osztattak, nem mutathatnánk. Kevesebb haszonnal el fog foglaltatni." 3. így nem tudják betartani a helytartótanács azon rendelkezését, mely szerint a városnak csakaddig kell fizetnie a tanítók szállásköltségét, míg a templom el nem készül, mivel azután rögtön felépítikaz iskolaházat és a tanítói lakásokat. 4. A kétszintes épület „a Gyermekeknek fenyíték alatt való tartására is sokat használna, és mivel egy födél alatt mind a Kettő meg lehetne sokai Kevesebb Költségbe tellene, mint ha a Tanittók Lakhelye is Különössen építtetne . . ," 47 A városi tanács levelét felküldtek a helytartótanács elemi iskolai ügyosztályához, ahol az uradalomra kedvező döntést hoztak. Ez nem véletlen, hisz az iskolaépítések a földesurak hatáskörébe tartoztak, saját anyagi erőforrásaik és elgondolásaik szerint építhették fel az iskolaházakat. Az építkezés igen lassan és vontatottan haladt. Ez részben magyarázható azzal is, hogy a mesterek csak a nyári jó időt kihasználva dolgozhattak, ekkor viszont a város ritkán tudott iga és kézi erőt az építők segítségére kirendelni, hisz a betakarítási munkálatok az uradalom számára is Pontosabbak voltak, mint az iskola mielőbbi elkészítése. 1810-ben a megyei közgyűléseken olyan tervek és javaslatok is elhangzottak, hogy a félig kész nemzeti iskola építését össze kellene kötni egy Szekszárdon létesítendő „hat osztályos deák oskolával" (gimnáziummal). Agimnázium alapításának gondolata már 1793-ban is felmerült a közgyűlésen, és ettől kezdve alig volt év, amikorujraszoba ne került volna a terv. 1810-ben Szluha György szekszárdi apát javaslatára a megye kérte a helytartótanácsot, hogy a Styrum-Lymburg hagyaték egy részét a leendő gimnáziumra fordíthassák. 48 Majd még ugyanebben az évben megyeszerte gyűjtést indítottak a tanintézet számára. A helytartótanács azonban csak abban az esetben járult volna hozzá a két oktatási intézmény épületének felépítéséhez, és ezek összekapcsolásához, ha a szükséges alaptőke együtt van, és a város magára vállalja az építkezés fuvarköltségeit, valamint az uradalom is támogatja e tervet, és anyagilag is felelősséget vállal az épületek karbantartásáért és felszereléséért. Az uradalom azonban - azzal a kifogással, hogy a gimnázium felépítéséből nem neki, hanem az országnak lenne haszna - nem támogatta e korai kezdeményezést, csak a normális iskola felépítését vállalta 49 . 45TmL. Vegyes Összeírások 1789. Ö. 459. - Már korábban felmerült egy új iskolaépület felépítésének gondolata, terveket is készítettek, ezekből azonban ekkor semmi sem valósult meg. {Hajdú: i. m. 126.). 460rszágos Levéltár (OL.) Helytartótanácsi Levéltár ( = Htt. L.) Departamentum Scholarum Nationalium (—c 69) 1802 - 4- 38; 1802 -4-39; 1803 - 4 - 37; 1803 - 4 - 38; 1803 - 4 - 44; 1803 - 4 - 45; 1803 - 4 - 64; 1804 -62-1; 1804 - 62 - 2. 470L. Htt. L. C. 69. 1808 - 1/ - /. 48TmL. 1810. jkv. 821 ; 893; 1628; 2211. - Lásd még: Évszázadokon át. Tolna megye történetének Olvasókönyve I. Szekszárd, 1978. 347-348. - Hadnagy Albert: Szekszárd város küzdelme a gimnáziumért (Kézirat). Tolna megyei Levéltár Könyvtára. 49TmL. 1810. jkv. 2233. 342
