Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

G. Vámos Mária: Einige Bieträge zur Frauentracht der Landschaft Sárköz

A NÉPISKOLÁK Korszakunkra az iskolák már több évszázados múltra tekintettek vissza. Az egyházi vezetés ugyanis arra törekedett, hogy a templomok mellett iskolákat is szervezzenek. A különböző vallás felekezetek kettős céllal szervezték iskoláikat. Egyrészt a vallás elemeit és erkölcsi ismereteket abból a meggondolásból oktatták, hogy híveik vallásos emberré nevelését időben elkezdjék. Ez a vallásos ideológiára támaszkodó feudális állam érdekeivel is egybevágott. Másrészt fontos volt az iskola a papi utánpótlás szempontjából is, az alsópapság nagy része ugyanis paraszti sorból származott. Az iskolákat tehát felekezetenként szervezték meg, s ha a falu lakosai több vallásfelekezethez tartoztak, mindegyik igyekezett saját iskolát állítani. Sőt Tolna megyében, ahol nemzetiségek éltek egymás mellett (néha nem is a legnagyobb egyetértésben), még nemzetiségenként is elkülönültek az oktatási intézmények. Az egyházi hatóságok eleinte szigorúan tiltották a más felekezetűek iskolájába való járást. A XIX. század első felében már nem ragaszkodtak ehhez mereven, csak azt követelték meg, hogy a vallásoktatást különítsék el. 1817. január 31-én a „Pécsi Szent Szék" levélben kereste meg Tolna megyét: a hazai törvények és egyházi rendelkezések tiltják - írták - a katolikus gyermekeknek, kik protestáns iskolákbajárnak, az ottani vallásoktatáson való részvételt. Gyönkön a református iskolában mégis előfordultak ilyen esetek. Ezért kérték a megyét, hogy figyelmeztesse az iskola tanítóit a rendeletek maradéktalan betartására. A közgyűlés Jeszenszky György főszolgabíró útján azonnal intézkedett. Figyelmeztették a tanítókat, sőt a földesurakat is, különösen Hajós Sámuelt, az iskola „legfőbb gondviselőjét", aki azzal védekezett, hogy csak egy „pápista" gyerek jár az iskolába, és őt sem kényszerítik a protestáns vallásoktatásban való részvételre.

37 Az állami rendelkezések szerint új iskolák létesítése faluhelyen a földesurak feladata volt. E kötelezettségnek azonban csak nagy ritkán, akkor is vonakodva tettek eleget. Ezért gyakran a falu lakosai voltak kénytelenek saját költségükön iskolaépületet emelni. Többször előfordult az is, hogy a költségeket közösen - a földesúr és a községek - viselték. Például 1844-ben a helytartótanács meghagyta Tolna megyének, hogy a Harcon építendő iskola költségeinek viseléséről tárgyaljon a helységgel és az uradalom képviselőjével. Az egyezkedés eredményeként a terhet megosztották egymás közt fele-fele arányban. A falu lakói az iskolát az év .végére fel is építették, és kérték az uradalmat, fizesse meg a reá eső részt, s az ezt meg is tette.

38 Nem oldódott meg ilyen gyorsan és békésen Perczel Gábor és a bonyhádi zsidó iskola elöljáróinak ellentéte. A bonyhádi zsidó hitközség új iskola állítását határozta el, melyhez anyagi segítség összegyűjtését kérte. A begyűlt alapítványi összegből a mezőváros egyik birtokosa, Perczel Gábor 98 forint 54 krajcárt magánál tartott, és nem volt hajlandó ezt kiszolgáltatni a zsidóknak. Az ügy majdnem egy évtizedig húzódott. Az egyik alkalommal a főszolgabíró azért nem dönthetett, mert még nem volt ideje átvizsgálni a szükséges iratokat, másik alkalommal, mert nem volt úriszék. A szabadságharc előtt nem sikerült érdemlegesen rendezni a problémát, a per folyamán csak annyit haladtak előre, hogy a zsidók - kérésükre - a megyétől tiszti pártfogást kaptak, ami azonban még nem jelentette a per befejezését.

39 Iskolaalapítások ügyében az egyházi vezetők gyakran kérték a vármegye támogatását. 1847-ben Borbély József evangélikus esperes arra kérte a közgyűlést: miután a vizitáció során tapasztalta, hogy az uzdi pusztán, hol a tanulók száma 60 fölé emelkedett, nincs iskola, 37TmL. Közgy. ir. 1817. lajstr. 3.90.; 1817. jkv. 182. 38TmL. Közgy. ir. 1844. lajstr. 242.; valamint: 1844. jkv. 451.; 1515.; 4025 és 1845. jkv. 2892. 39TmL. 1840. jkv. 882; 1147; 2745;-1841. jkv. 417; 613; 3301;-1842. jkv. 418; 1991; 3700;-1843. jkv. 640; 2157; 3698;-1845. jkv. 575; 2249; 3554; - 1846. jkv. 1107; 2122; 3393; - 1848. jkv. 468. 22* 339