Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
G. Vámos Mária: Einige Bieträge zur Frauentracht der Landschaft Sárköz
csak egy bérelt szobában foglalkozik a tanító a gyerekekkel járjon közbe a földesuraknál alkalmas „fundus" megszerzése érdekében, ahol a puszta lakói iskolát építhetnének. A földesurak ugyan már az esperesnek ígéretet tettek a földterület biztosítására, viszont a megye megfelelő kárpótlás mellett válassza ki a felajánlott területek közül a legmegfelelőbbet. A közgyűlés Visolyi Eduárd főszolgabírót bízta meg az ügy lebonyolításával. Ő egyeztette az érdekelt földesurakkal a helyszíni szemle időpontját, a megegyezés azonban nem jött létre. így az 1847. július 9-i közgyűlés újabb egyezkedésre szólította fel a feleket. Végül hosszas alkudozások után az év végére sikerült az egyezséget létrehozni és így kijelölhették a leendő iskola helyét, következhetett az építkezés, melynek befejezése csak a szabadságharc után történt meg. 4 " A megyei összeírások alapján a következő adatokkal tudjuk érzékelteni Tolna megye népiskolai oktatásának félévszázados fejlődését: 41 Ev Település Iskola Tanító 1769 103 1 105 1771 93 108 125 1777 98 116 120 1789 103 130 155 1846 114 149 207 1847 125 170 243 Az oktatás tárgyi feltételeinek XDC század közepi gyors javulását bizonyítja, hogy egy év alatt - 1846-1847 között - 11 új településen 21 iskola létesült. Az arányokat torzítja, hogy a korabeli összeírok ide számították a kisdedóvó intézeteket, melyeknek tömegesebb alapítása ezekre az évekre esett. Az azonban mégis kideríthető, hogy Borjádon, Görbő pusztán, Alsóés Felsőpélen, Majsa és Nosztán pusztákon, Szedresben, Kajmádon és a Hidvégi pusztán iskolát létesítettek, míg Hidja pusztán - Bezerédj István és neje jóvoltából - a cselédgyerekeknek kisdedóvó létesült. Az említett pusztákon a földesurak támogatása segítette az iskolák és a tanító fenntartását. 42 Az iskolák felekezeti megoszlása a következőképpen alakult: Év Katolikus Református Evangélikus Görögkeleti Zsidó Bizonytalan Év iskola tanító iskola tanító iskola tanító iskola tanító iskola tanító iskola tanító 1769 ? 39 ? 25 1 8 ? 1 1 9 1 32 1789 68 84 31 35 29 34 2 2 1 ? 1846 81 116 31 39 30 40 5 5 2 7 1847 83 122 33 43 32 47 6 6 16 25 A felekezeti megoszlás mellett érdekes megvizsgálnunk a nemzetiségi összetételt is, hisz korszakunkban az iskolák voltak a magyarosítás fő színterei a nemzetiségi helységekben. A szerb lakosság a török hódoltság alatt került a megyébe. A XVIII. században - a török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc bukása után - betelepített németség volt a legjelentősebb 4üTmL. Közgy. ir. 1847. lajstr. 324., valamint: 1847. jkv. 729; 2272; 3618. 41 Az 1769. évi összeírás eredményét és elemzését lásd: Benda:\.m. 287-296.; az 1771., az 1777. és 1789. évi összeírást elemzi Hajdú: i. m. 179-185.; az 1846. évit lásd: TmL. Közgy. ir. 1846. Lajstr. 237.; 1847. évi adatsorokat a megye alispánjának évi jelentéséből állítottuk össze: Tekintetes Nemes Tolna Vármegye alispánjának évi jelentése . . . (1848) i. m. 16-25. 42Tekintetes Nemes Tolna Vármegye alipánjának évi jelentése . . . (1848) i. m. 16-25. 340
