Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
G. Vámos Mária: Einige Bieträge zur Frauentracht der Landschaft Sárköz
26 evangélikus, 30 református, 6 görög nem egyesült vallású és 3 zsidó egyház, illetve hitközség volt. A katolikusok száma 109 208 fő 10 . Tolna megye katolikus iskoláinak ügye tehát a mindenkori pécsi püspöktől függött. Körlevelekben hívta fel a püspök plébánosai figyelmét az oktatásügyre, hangsúlyozva annak fontosságát és - általában - igen fogékony volt az oktatással kapcsolatos kérdések iránt. Olyannyira, hogy az 1847. évi Tolna megyei alispáni jelentés is elismerését fejezte ki a „megyés püspök ő excellentiájának ernyedetlen, s áldozatos" buzgóságáért, melyet a nevelésügy terén fejtett ki 11 . Igyekeztek érvényt szerezni a püspökök a Ratio általános irányelveinek, alkalmazva azokat a helyi adottságokhoz. Az egyik legnagyobb gondot a gyermekek gyakori iskolamulasztása okozta. Ennek érdekében, a helytartótanácsi határozatok végrehajtásaképpen, báró Szepessy Ignác pécsi püspök 1828. április 13-án kiadott körlevelében utasította a felügyelete alá tartozó plébánosokat, hogy minden év november elsején a szószékről figyelmeztessék híveiket iskolaköteles gyermekeik oktatására, rendszeres iskolába küldésükre. Szepessy püspök - helyesen - az oktatásügy hiányosságainak okát a gazdasági tényezőkön kívül a tanítóképzés elégtelen voltának tulajdonította. Ezért Pécsett tanítóképző intézetet létesített, mely 1831. szeptember 21-én nyitotta meg kapuit 12 . (A pécsi tanítóképző már a XVIII. század végén is működött, 1828-ban azonban a tanulmányi alap pénztára kiürült, ezért a képzőt bezárták.) A tanfolyam 5 hónapig, virágvasárnaptól szeptember végéig tartott 13 . A következő években is igen agilis szervező munkát végzett Szepessy püspök, sorra bocsátotta ki körleveleit. 1832. május 15-én értesítette a papságot arról a levélről, melyben megkereste a vármegyéket: tiltsák meg a szülőknek, hogy gyermekeiket iskolába járás helyett marhák őrzésére alkalmazzák, és kötelezzék a községeket közös pásztorok tartására. Valamint: ne a tanítók maguk, hanem a községi elöljárók szedjék be az oktatásért járó illetményt (amint ezt a canonica visitatiók előírják), a szülőket pedig kötelezzék gyermekeik rendszeres iskolába küldésére 14 . A tanítók anyagi helyzetének javítására is gondolt. 1835. május 16-án közölte, hogy részükre segélyalapot létesített. Azzal indokolta e gyakorlati lépését, hogy a tanítók fizetése oly kevés, hogyha megöregednek, vagy hosszabb ideig betegség miatt nem dolgozhatnak, kénytelenek helyüket elhagyni, és így maguk, elhalálozásuk esetén családtagjaik nyomorba, úgyszólván koldusbotra jutnak 15 . Szepessy utóda, Scitovszky János, 1839. szeptember 5-én részletes utasítást adott ki a püspökséghez tartozó iskolák működésére, melyből megismerjük a tanintézetek egész évi munloEgyed Antal: Pécsi Püspöki Megyének rövid Esmértetése. Tudományos Gyűjtemény 1824. 1. szám, 59. 1 iTekintetes Nemes Tolna Vármegye alispánjának évi jelentése a megye 1847-dik évbeli állapotáról. Szegzárdon, 1848.12. - Érthető a rendek lelkesedése és elismerése, hisz Scitovszky püspök éppen 1847. április 2 l-e és május 3-a között látogatta meg Tolna megye egyes katolikus népiskoláit. Látogatásáról a következőképpen számolt be a Religio és Nevelés című lap: „Szt. György hava 21 -dikétől Pünkösdhó 3-dikáig 13 anya- és 3 fiók (úgymint az iregi, kányái, tengődi, bedegi, szántói, értényi, szakcsi, tamási, pincehelyi, némedi, miszlai, udvari, alsópéli, kisszékelyi, pálfai és simontornyai) tanodákat látogatván meg, azokban az ünnepélyes iskolai próbatétet oly renddel tartotta, hogy mindenütt kismisét mondván, azután pedig a népnevelés szüksége felől a híveket oktatván, maga reggeltől délig, délutántól estvélig, és így naponként 10-12 óra hosszáig, kitartó s csudálatos béketűréssel minden iskolásgyermeket egyenként kikérdezett a hittudományból, velők olvastatott, számadást végeztetett stb.; szívének - mely a célszerű keresztény nevelés előmozdításában találja legfőbb örömét - nagy megnyugtatására, mert általánosan azt tapasztalta, hogy a kisdedek nemcsak a hittudomány-, írás-, olvasás- és számvetésben hanem a magyar történet-, mezei rendőrség-, földrajz-, stb. tanokban is dicséretes előmenetelt tettek. Midőn így a mélt. püspök úr 1992 tanuló ifjakat egyenként, fáradhatatlan béketűréssel kihallgatott, 950 darab ajándékot, melyek kalap-, sipkák-, mellények-, imádságos és egyéb hasznos könyvek-, szép olvasók-, csinos feszületek-, díszes gyöngyök- és különféle képekből állottak, a tanulásra serkentés tekintetéből a jelesebb tanulók között kiosztott és több tanítót, kik magokat kitüntették, megajándékozott." A püspök ezen a körúton az iregi iskola építésére 100, a pálfai és a tamási iskolaépületek javítására 80, az udvari és a tengődi iskolák padokkal való ellátására 26 pengőforintot adott. (Religio és Nevelés 1847. II. kötet 87. - idézi: Mészáros: A népiskolák, (i. m.) 198.) UBIandl György: Nagymányok község története. Pécs, 1936. 205. l3Baranya múltja és jelene. (Szerkesztette: Várady Ferencz) I—II. Pécs, 1896-1897. 326. uTmL(—Tolna megyei Levéltár) Közgyűlési iratok (—Közgy. ír.) 1832. jkv. 1751.- Blandl.i.m. 206; valamint Kanyar József: Adatok Somogy megye művelődéstörténetéhez a XVIII. század második felében (1770-1789) In: Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1970. 84-85. \5Blandl:i. m. 206. 333
