Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
Gaál István: A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon
szes kerámia megvolt az egész koralengyeli területen, akárcsak a Sopot-kultúra lelőhelyein is. Az expanzió útján történő terjeszkedés csak a korai (I) szakasz végén, és a késői szakaszokban figyelhető meg. A „Vorlengyel-Horizont" a Vinca B2/C1 időszakkal párhuzamos 1 , 7 ugyancsak párhuzamosan fejlődik a Dimini III—IV—, Marica IV-, Boian-Spantov- és Precucuteni-kultúrákkal' 8 illetve a Szakáiháti kultúra fiatalabb fokozatával, a Danilo-, Lisicici-kultúrák idősebb fokozatával!'' 2. A lengyeli kultúra I. szakasza A kultúra fejlődésében három egymást követő szakasz figyelhető meg, a szakaszok egymással való kapcsolata azonban még tisztázatlan. A zengővárkonyi temető-kerámia elemzése során megállapítottuk, hogy a korai szakaszon belül folyamatos, hosszantartó fejlődés ment végbe, mely az I. szakasz végén megszakadt. 20 Kizárólag a korai szakasz jellemzője a karcolt díszítés, a korai szakaszon belül is a legidősebb periódusé. A lengyeli kultúra fejlődése során ekkor figyelhető meg legnagyobb területen a jellegek azonossága vagy nagymértékű hasonlósága. A legtöbb egyezés a kultúra elsődleges elterjedési területén belül a K-dunántúli és DNy-szlovákiai kerámiában látható. A zengővárkonyi korai periódusban fellépő karcolt díszítés párhuzamait megtaláljuk a DNy-szlovákiai Nitriansky Hradok „Zamecek", 21 Velky Grob 22 Svodin-Busahegyf Veiké Hoste 24 Koláry 24/fa lelőhelyek anyagában. A baranyai lelőhelyeken kívül karcolt díszítést csak a mórágyi Tűzkődombról ismerünk 25 a somogyi anyagban ilyent nem találtunk nagyobb mennyiségben. A fekete festés is csak a korai szakaszra jellemző, nagyobb számban csak Aszódon került felszínre. 26 Ez arra utal, hogy a korai (I.) szakaszon belül is a legidősebb periódust jelzi. A Dél-Dunántúlon csak egyetlen lelőhelyen, a tolnai Szakcs-Csáki disznólegelőn találtak olyan szórványkerámiát, melyen fekete festés volt vörössel kombinálva. A sárga festés ugyancsak ritkán fordul elő. A Dél-Dunántúlon Újiregen és Závodon került-elő ilyen szórványanyag (Tolna m.); Somogyból Makkay említi előfordulását. 27 Vörössel kombinált fehér festést Zengővárkonyból, Szárazdról és Mórágy-Tűzkődombról ismerünk. A különböző festésmódoknak megvannak az előzményeik, nem a lengyeli kultúra sajátosságai. A vörös, sárga és fehér festést inkrusztációként a bükki kultúra késői szakaszában, a vörös és a sárga festést a zselizi kultúrában alkalmazták 28 a vörös, fehér és sárga festést a tiszai kultúrában is használták kerámia díszítésre 29 A korai jellegre utaló fekete festés a Csőszhalom-csoportban is megvan? 0 A dél-dunántúli koralengyeli kerámián a vörös festés a leggyakrabban alkalmazott díszítés, a bütyökdíszítés mellett. 44 dél-dunántúli lelőhelyről ismerünk vörös festést, mely mára karcolt mintákkal együtt megjelenik, és megmarad a fehér festés megjelenésekor is és tovább él a II. szakaszban is. 17 Lichardus-Tocik 1966.88. 18 Lichardus-Tocik 1966.89. 19 Lichardus-Tocik 1966.89. 20GŰŰ/1980/B. 21 Lichardus-Tocik 1966. Obr. 5, 12, 16. 22 Lichardus-Tocik t966. Obr. 4. 23 Lichardus-Tocik 1966. Obr. 26. 24 Lichardus-Tocik 1966. Obr. 6, 7. 24/bLichardus-Tocik 1966. Obr. 36. 25 Az 1978 óta folyó ásatás anyaga feldolgozás előtt áll. 26 Kalicz 1974/75.34-35. 11 Makkay 1978.13. 28 Kalicz 1969.189. '9 Kalicz 1969.189. •*0 Kalicz Nándor szóbeli közlését köszönöm. 24
